Közös szabályok a pénzbeli ellátásokra

2017.01.01.

 

Mit kell tenni, ha az adataimban változás következik be?

Amennyiben Ön táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban részesül, köteles minden olyan adatot vagy tényt bejelenteni az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatalához (továbbiakban: járási hivatal) vagy a foglalkoztatója által működtetett társadalombiztosítási kifizetőhely részére, amely az ellátásra jogosultságát vagy ellátása folyósítását érinti. Be kell jelenteni - többek között - az illetékes szervnek, ha az ellátás folyósításának ideje alatt a biztosítási jogviszonya megszűnik, vagy ha a folyósítás ideje alatt keresőtevékenységet folytat. Ezen kívül be kell jelenteni, ha az Ön adataiban változás következik be. A bejelentés megtételéhez nem kötelező nyomtatvány kitöltése, azonban javasoljuk a honlapunkon megtalálható "Adatváltozás bejelentése" elnevezésű adatlap kitöltését. A nyomtatványt géppel és kézzel is kitöltheti, mely innen érhető el.

A bejelentési kötelezettség elmulasztása, a bejelentés késedelmes teljesítése vagy valótlan adatok közlése esetén 10.000 Ft-tól 100.000 Ft-ig terjedő összegű – az elkövetett mulasztással arányos – mulasztási bírságot szabhat ki az egészségbiztosító.

 

Mit tehetek, ha nem értek egyet a döntéssel?

Amennyiben az igénylő nem ért egyet a kérelmének elbírálására jogosult szerv döntésével, úgy fellebbezésre a táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj ügyben hozott döntés ellen is van lehetőség.

 

Fellebbezés

A fellebbezés olyan nyilatkozat, amelyben a fellebbezésre jogosult személy a közigazgatási döntésben foglaltakat vitatja, azt sérelmesnek tartja, ezért annak megváltoztatását kéri.

A jogorvoslati kérelmek benyújtásáért nem kell illetéket fizetni, mert a társadalombiztosítási ellátás biztosított általi igénybevételével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes.

A fellebbezés benyújtására a határozat közlésétől számított 15 napon belüli határidő áll rendelkezésre, és ha a jogosult e határidő alatt nem fellebbez, a határozat jogerőssé válik, vagyis a tartalmát a jövőben már nem vitathatja. Amennyiben az ügyfél igazolhatóan akadályoztatva van a nyitva álló határidőben fellebbezése előterjesztésében, úgy erre vonatkozóan igazolási kérelmet nyújthat be az első fokon eljáró hatósághoz. Az igazolási kérelemmel kapcsolatban az első fokon eljáró járási hivatal, vagy társadalombiztosítási kifizetőhely dönt.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a fellebbezést a vitatott döntést hozó szervnél kell benyújtani, de a másodfokon eljáró szervnek kell címezni.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásával kapcsolatos – vitatott – döntést hozó (első fokon eljárt) szervhez igazodik, hogy a fellebbezést melyik felettes egészségbiztosítási szerv fogja elbírálni:

  • ha a munkáltatónál működő társadalombiztosítási kifizetőhely hozta az elsőfokú döntést, akkor a kifizetőhely székhelye szerint illetékes kormányhivatal,

  • ha a kormányhivatal hozta az elsőfokú döntést, a Budapest Főváros Kormányhivatala,

  • ha a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról rendelkező 195/1997. (XII. 5) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tbj. vhr.) 5/D. §-ában meghatározott szervek által működtetett társadalombiztosítási kifizetőhelye, illetve ha a megyei/fővárosi kormányhivatal társadalombiztosítási kifizetőhelye hozta - saját foglalkoztatottjai esetében - az első fokú döntést, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság

jár el másodfokon.

 

Bírósági felülvizsgálat

Ha a fellebbezés elbírálása során hozott másodfokú döntést az ügyfél továbbra is vitatja, a jogorvoslati rendszer lehetőséget nyújt számára, hogy a jogszabálysértő, másodfokú közigazgatási döntés ellen ún. bírósági felülvizsgálatot kérjen.

A bírósági felülvizsgálatot akkor lehet kérni, ha a másodfokú jogerős döntés jogszabálysértő.

A döntés akkor jogerős, ha ellene nem lehet fellebbezni, vagy az ügyfél már élt a fellebbezési jogával és az ügyet a másodfokú hatóság elbírálta, továbbá az elsőfokú döntés akkor válik jogerőssé, ha a fellebbezési határidő eltelt, de nem nyújtottak be fellebbezést, vagy a benyújtott fellebbezést visszavonták, vagy a fellebbezésre jogosult lemondott e jogáról.

A bírósági felülvizsgálatot keresettel kell indítani. A keresetet a döntés kézhezvételétől számított 30 napon belül lehet benyújtani a foglalkoztató székhelye szerint illetékes kormányhivatal ellen, a Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címezve. A másodfokú döntés bírósági felülvizsgálatát csak az kérheti, akinek jogosultságát, vagy kötelezettségét a döntés érinti.

Az ellátást megállapító döntés ellen benyújtott kereset esetén a döntésben foglaltakat végre kell hajtani, ha a kereset csak a megállapított összegen felüli többletigényre vonatkozik.

A táppénzzel, csecsemőgondozási díjjal, gyermekgondozási díjjal, baleseti táppénzzel kapcsolatos döntés elleni keresetet a foglalkoztató székhelye szerint illetékes járási hivatal ellen kell benyújtani akkor is, ha az elsőfokú döntést nem az a szerv hozta. Tehát ha a foglalkoztató társadalombiztosítási kifizetőhelye hozta az elsőfokú döntést, a keresetet a foglalkoztató székhelye szerint illetékes járási hivatal ellen kell benyújtani.

A bírósági felülvizsgálatra az a közigazgatási és munkaügyi bíróság az illetékes, amelynek területén a kormányhivatal döntését megtámadó fél (felperes) belföldi lakóhelye (ennek hiányában tartózkodási helye), jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében a szervezet székhelye található.

 

Eljáró szerv a saját hatáskörében:

Az eljáró szerv a saját döntése alapján, az ügyfél jogorvoslati kérelme nélkül is módosíthatja vagy visszavonhatja a jogszabálysértő döntését.

Ha a kérelem elbírálása után megállapítást nyer, hogy a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, a felügyeleti szerv vagy bíróság által el nem bírált döntés

  • jogszabályt sért, vagy

  • a kérelmet tévesen utasították el, illetve

  • az ellátás összegét tévesen állapították meg, vagy

  • az ellátást tévesen folyósították,

a döntés közlésétől számított öt éven belül a döntését módosítja vagy visszavonja az eljáró hatóság.

 

A további tartalmak eléréséhez kérem válasszon a menüpontok közül! 

  -

  -

  -