A szív világnapja - szeptember 29.

(2020.09.29)

A teljes, egységes szerkezetű tájékoztató letölthető a következő linkről.

Tartalom:

A kezdeményezésről

A keringési rendszer egészségéről

Hozzáférés az ellátáshoz

Mennyibe kerül a betegek ellátása?

Gyógyszeres kezelések

Kitekintés

 

A kezdeményezésről

A 1998-ban alakult Szív Világszövetség (World Heart Federation) az egyetlen szervezet, amely a keringési rendszer megbetegedéseivel összefüggésben az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) hivatalos munkakapcsolatot tart fenn. Emellett nemzetközi, regionális és nemzeti szinten is szoros együttműködésben dolgoznak a kockázati tényezőkkel összefüggő halálozások megelőzése, a kezeléshez való hozzáférés fejlesztése és a mellőzött egészségügyi állapotok felkarolása, végső soron e betegségek globális terhének megelőzése, kezelése és csökkentése érdekében.

Legismertebb kezdeményezésük a szív világnapja, amelyet idén szeptember 29-én tartanak azzal a céllal, hogy a nem fertőző betegségekből eredő halálozások közel feléért felelős keringési betegségek számát és terhét csökkentendő, közös cselekvésre hívják a közösségeket.

A keringési rendszer egészségéről

A keringési (kardiovaszkuláris) betegségek körébe tartozik minden szív- és érrendszeri betegség, beleértve az agyi vérellátással kapcsolatos problémákat is. A WHO becslése alapján évente közel 18 millió halálozásért tehetők felelőssé, ezzel a halálokok között az első helyen szerepelnek. Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a halálozások felét közvetlenül a keringési rendszer betegségei okozzák, kétszer annyit, mint a daganatos megbetegedések. E haláloki főcsoporton belül az elmúlt két évtizedben a legnagyobb arányt a heveny szívizomelhalás és az idült ischémiás szívbetegség okozta halálozások képviselték, míg az agyvérzés, agyinfarktus, agyembólia, trombózis mortalitása 2000 és 2012 közötti nagyarányú visszaesést mutatott.

Évtizedek óta számtalan kutatás irányul az életet veszélyeztető akut események (pl.: szívinfarktus, stroke), illetve az egyes krónikus állapotok (pl.: szívelégtelenség, magas vérnyomás) kockázati tényezőinek feltárására és mélyebb megismerésére, ezek együttes kockázatnövelő hatásának vizsgálatára. A kialakult állapotok a családi halmozódás mellett sok esetben bizonyítottan összefüggésbe hozhatók az egyéni életvitellel, elsősorban bizonyos táplálkozási jellemzőkkel, a mozgásszegény életmóddal, az elhízással, a dohányzással, meglévő egészségügyi problémákkal (magas vérnyomással, magas koleszterinszinttel), a szocioökonómiai viszonyokkal (a szegénységgel, a krónikus stresszel, a szociális izolációval, a szorongással és a depresszióval). E tényezőket – sajátosságaikból és összetett kapcsolatukból adódóan – mind társadalmi, mind egyéni szinten kezelni szükséges a súlyosabb állapotok és azok valamennyi terhének megelőzése érdekében.

Hozzáférés az ellátáshoz

A beteg a kialakult tüneteivel összefüggésben több módon megjelenhet az egészségügyi ellátórendszerben, illetve annak különböző szintjein (alapellátás, járó- és fekvőbeteg-szakellátás). Panaszai alapján felkeresheti háziorvosát, aki a teljeskörű kivizsgálás érdekében a megfelelő járóbeteg-szakellátásokra utalja be, illetve bizonyos betegségek (pl.: magas vérnyomás) esetén részt vesz annak gondozásában, a gyógyszeres kezelés támogatásában (gyógyszerszedés rendszeres ellenőrzése, módosítása, gyógyszerfelírás, szakorvosi vizsgálatra történő beutalás). A kezelendő problémákra fény derülhet még más betegségek kivizsgálása, ellátása során, esetleg népegészségügyi szűrés keretében is. Akut esetben ugyanakkor sürgősségi ellátásra kerülhet sor, amelyben a mentés mellett közvetlenül kapnak szerepet a fekvőbeteg-szakellátók sürgősségi és egyéb felelős osztályai, így a belgyógyászat, a kardiológia, a neurológia, az intenzív osztály.

A kardiológia, amely a szív és az erek betegségeivel foglalkozik, speciális szakmai tapasztalatot és műszereket igénylő, belgyógyászat alap-tevékenységre épülő, magasabb progresszivitású területként önálló szakmának minősülő szakág.

 

Mennyibe kerül a betegek ellátása?

A kardiovaszkuláris betegségek ellátása 2019. év során közvetlenül több mint 207 milliárd Ft-tal terhelte az Egészségbiztosítási Alapot, ezzel az éves előirányzat vizsgált jogcímein kifizethető források 17%-a fordítódott a finanszírozásukra. A teljes kifizetés magában foglalja valamennyi, keringési rendszert érintő megbetegedéssel összefüggő diagnosztika, szakorvosi ellátás, gondozás és rehabilitáció, gyógyszeres kezelés Egészségbiztosítási Alapból megtérített költségét.

A keringési betegségek csoportjának nagyságrendjét és összetettségét jól szemlélteti az ellátottak stabilan magas száma: 2019. év során több mint 1,5 millió lakos részesült valamilyen szakellátásban (ez a szám az elmúlt 10 évben közel azonos volt), illetve ennél is többen kaptak valamilyen gyógyszeres kezelést (részletek az elemzés további részében olvashatók). A szakellátásokra tavaly legnagyobb arányban a magas vérnyomással összefüggésben került sor, ezt követték az ischémiás szívbetegség és az agyi keringési zavarok ellátásai, egyúttal e három betegségcsoport ellátása minősült egy főre vetítve a legköltségesebbnek.

Az ellátási adatok regionális eloszlása, így a 10 000 lakosra jutó, megyében végzett járó-és fekvőbeteg-szakellátások 2019-es esetszáma alapján megfigyelhető a fővárosi intézmények, köztük országos centrumként működő, magas progresszivitási szintű ellátóhelyek nagyobb kapacitással történő, jelenős volumenű, speciális felkészültséget igénylő munkavégzésével szemben fennálló szükséglet.

-

 

Általánosságban elmondható, hogy bárkinél, bármely életkorban előfordulhat olyan kardiovaszkuláris meg-betegedéssel összefüggő panasz, amely szakellátást igényel.

A tavalyi évi adatokat tekintve ugyanakkor leginkább az 50 év felettiek intézményi megjelenése volt jellemző, míg enyhe többséggel a férfiak ellátására került sor 2019. év folyamán.

- 

Járóbeteg-szakellátásban leggyakrabban diagnosztikai vizsgálatok, illetve a már felismert betegségek kontrollvizsgálatai történtek. Magas esetszámban végeztek elektrokardiográfiás (EKG), echokardiográfiás (szívultrahang) és laboratóriumi vizsgálatokat. A járóbetegek ellátásában – mind betegszám, mind kifizetés tekintetében – a kardiológia szakma szerepe hangsúlyos. 2019-ben 685 000 fő ellátása történt kardiológiai járóbeteg-ellátóhelyen, emellett a diagnosztikai és a belgyógyászati egységek látták el a legtöbb ambulánsan megjelenő pácienst.

A beteg állapota alapján azonban sok esetben kórházi ellátás indokolt, ahol diagnosztikai célú, invazív beavatkozásokra, illetve sokszor sürgős, életmentő eljárásokra, és ideális esetekben rehabilitációs célú ellátásokra is sor kerül. A magasabb szakmai, eszközös és technikai szükséglete okán egy beteg akut fekvőbetegként történő kezelése költségesebb (2019-ben 444 ezer Ft/fő) az egyéb formában nyújtott ellátásoknál, és az elmúlt 10 évben nagyobb mértékű növekedés jellemezte.

-

A költségek növekedése leginkább olyan korszerű kezelési lehetőségek elterjedésével és finanszírozásával hozható összefüggésbe, amelyek egyes akut események (pl.: szívinfarktus) gyorsabb, hatékonyabb, eredményesebb kezelését teszik lehetővé.

A szívinfarktus kezelésének célja például az érintett szívizomterület vérellátásának a helyreállítása (reperfúzió) a lehető legrövidebb időn belül, amely bizonyos esetekben ma is alkalmazott eljárások (az érelzáródást okozó vérrög gyógyszeres feloldása, az érintett érszakasz megkerülését célzó áthidalásos, bypass szívsebészeti beavatkozás) mellett az érelzáródás mechanikus megnyitásával (szívkatéteres eljárással) is történhet. Jelenleg a legjobb eredmények a szívkatéteres kezeléssel érhetők el, ennek lényege, hogy a combartérián (vagy egyéb nagy verőéren) keresztül speciális katétert vezetnek a koszorúér eredésébe, majd ezen keresztül az elzáródást mechanikus eszközökkel megnyitják, és egy "belső érprotézis", ún. stent behelyezésével a szűkült eret kitágítják, és az érfal sérülését stabilizálják. A módszer összefoglaló neve a primer coronaria intervenció (PCI). Speciális szívkatéteres laboratóriumot, speciálisan képzett szakszemélyzetet igényel, azonban Magyarország teljes területét a PCI centrumhálózat lefedi, azaz az ország teljes területén 90 percen belül elérhető a kezelés.

2019. év során összesen 9 909 esetben került sor egy vagy több stenttel, valamint 4 997 esetben stent nélkül végzett PCI infartuskezelés finanszírozására, összesen 14,6 milliárd Ft értékben.

Az egészségbiztosító a keringési rendszer megbetegedései esetén alkalmazható bizonyos nagy értékű eszközök és eljárások árát ún. tételes elszámolás útján finanszírozza, ami lehetővé teszi az egyedi esetek szorosabb monitorozását és a rendelkezésre álló források célirányos elosztását annak érdekében, hogy a szükségletek változására hatékonyabban tudjon reagálni. Az elmúlt években hasonló megfontolásból e technika mentén vált lehetővé több új eljárás és eszköz támogatásba való befogadása is, ezért a kifizetés növekedése egyfelől ennek, másfelől az egyre szélesebb körű hozzáférésnek tudható be.

-

Gyógyszeres kezelések

A kardiovaszkuláris rendszerre ható gyógyszerkészítmények (C01-C10 ATC csoportokba tartozó szerek) árához nyújtott társadalombiztosítási támogatás összege 2019. évben összesen több mint 53 milliárd forintot tett ki.

Az éves betegszámok több termékcsoport esetében stabilnak mondhatóak. A renin-angiotenzin rendszerre ható szerek (C09) esetében az éves betegszám jelentős arányt képvisel, emellett az elmúlt 10 évben nagyobb arányban növekedett (2019. évben 2 433 754 beteg kapott ebbe a csoportba tartozó készítményt). A szérum-lipidszintet csökkentő szerek (C10), a kalcium-csatorna blokkolók (C08) és a szívre ható szerek (C01) esetében a betegszám 10 év alatt csökkent.

A renin-angiotenzin rendszerre ható szerek (C09) és a szérum-lipidszintet csökkentő szerek (C10) csoportjában a jogszabályi lehetőségek alapján alkalmazott finanszírozói lépések (fixesítés, vaklicit) hatására a támogatáskiáramlás jelentősen visszaesett, ahogy a betegek által fizetendő térítési díjak is, azonos éves betegszám mellett. Általános tendenciának mondható, hogy a termékek egyre alacsonyabb áron elérhetőek, köszönhetően a generikus versenynek.

A vérnyomáscsökkentők (C02) csoportjában a támogatáskiáramlás növekedett, ennek fő oka a pulmonális artériás hipertónia (PAH) kezelésére használt egyes innovatív, magasabb áron hozzáférhető termékek támogatásba történő befogadása volt.

A generikus gyógyszerek az elsőként engedélyezett gyógyszer szabadalmának lejárta után jelennek meg a piacon, ugyanazokat az aktív hatóanyagokat, ugyanolyan mennyiségben tartalmazzák, mint az eredeti gyógyszer, így terápiás hatásuk egyenértékűnek tekinthető, de bizonyos fejlesztési és adminisztratív lépések szükségtelensége és az árverseny fokozódása miatt olcsóbban hozzáférhetők.

Kitekintés

A világnap alkalmából külön érdemes felhívni rá a figyelmet, hogy minél több kockázati tényezőnek kitéve él valaki, annál nagyobb a keringési megbetegedések kialakulásának esélye is.

A családban előforduló akut események (pl.: szívinfarktus, stroke), bizonyos életmódok, szokások, különösen a káros szenvedélyek és a csekélynek tartott, kezelésre nem szoruló panaszok esetén fontos az elővigyázatosság.

A keringési betegségek kapcsán többrétű felelősség hárul a társadalompolitikára, azon belül az egészségpolitikára: egyfelől tudatosan, célirányosan és megfelelő módon szükséges kommunikálni az egyén szerepét saját állapota és kockázatai kapcsán. Másfelől valamennyi ágazaton kívüli és belüli stratégiai lépés esetén számba kell venni annak lehetséges egészségügyi hatásait is.

Aktív szerepvállalással pedig mind az egyéni életvitel, mind a már fennálló problémák kezelése fejleszthető. Bármely tájékozódást, oktatást és egészségnevelést támogató kampány és egyéb kezdeményezés, célzott népegészségügyi program (dohányzás elleni program), prevenciós és szűrési tevékenység, a jó egészségügyi gyakorlatok terjesztése, a modern technikai lehetőségek kiaknázása (pulzusmérő óra, lépésszámláló, távoli riasztási rendszerek) hozzájárul a kockázatok megismeréséhez, a tünetek felismeréséhez, a fennálló problémák mielőbbi és megfelelő ellátásához és rehabilitációjához, a betegegyüttműködés javításához.