FőoldalFelső menüRólunkKözérdekű adatokTevékenységre, működésre vonatkozó adatokA hatósági ügyek intézésének rendjével kapcsolatos adatokTájékoztatás a hatósági eljárás során az ügyfelet megillető jogokról és az ügyfelet terhelő kötelezettségekről

Tájékoztatás a hatósági eljárás során az ügyfelet megillető jogokról és az ügyfelet terhelő kötelezettségekről

(2016.08.31.)

A hatósági eljárás szabályait, így az ügyfelet megillető általános jogokat és az ügyfelet terhelő általános kötelezettségeket a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) határozza meg.

Az alábbiakban tájékoztatást adunk az egészségbiztosítónál folytatott hatósági eljárások során az ügyfelet megillető általános jogokról és az ügyfelet terhelő általános kötelezettségekről, illetve egyes eljárási cselekmények során az ügyfelet megillető általános jogokról és általános kötelezettségekről.

 

Tartalom

Az ügyfél általános jogai és kötelezettségei a hatósági eljárás során

Az ügyfelet egyes eljárási cselekmények során megillető általános jogok és kötelezettségek

Nyomtatvány 

Jogszabályok

 

Az ügyfél általános jogai és kötelezettségei a hatósági eljárás során

Az ügyfeleket a hatósági eljárásban a következő általános jogosultságok illetik meg:

  • törvény előtti egyenlőség (egyenlő bánásmód)
  • ügyeiket indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélkül kell elintézni,
  • tisztességes ügyintézéshez való jog,
  • a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog,
  • az eljárás során az anyanyelv használatának joga (lásd részletesen lent),
  • tájékoztatáshoz való jog.

Az eljáró hatóság a jogi képviselő nélkül eljáró ügyfelet tájékoztatja az ügyre irányadó jogszabály rendelkezéseiről, az őt megillető jogokról és az őt terhelő kötelezettségekről, illetve a kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeiről, továbbá a természetes személy ügyfél részére a jogi segítségnyújtás igénybevételének feltételeiről.

A közigazgatási hatóság a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen ügyfelet, illetve az eljárás korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen egyéb résztvevőjét megfelelő légkör biztosítása mellett, korára, egészségi állapotára és értelmi szintjére tekintettel tájékoztatja az őt megillető jogokról és az őt terhelő kötelezettségekről, valamint a lefolytatandó eljárási cselekményről.

A közigazgatási hatóság az eljárásban érintett kiskorú érdekeinek fokozott figyelembevételével jár el.

Az ügyfeleket a hatósági eljárásban a következő általános kötelezettségek terhelik:

  • a hatósági eljárás során az ügyfél köteles jóhiszeműen eljárni,
  • az ügyfél magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére,
  • az ügyfél magatartása nem irányulhat a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére (az ügyfél jóhiszeműségét az eljárásban vélelmezik, a rosszhiszeműség bizonyítása a hatóságot terheli). 

A rosszhiszemű ügyfél eljárási bírsággal sújtható.

A hatóság az ügyfelet vagy az eljárás egyéb résztvevőjét az okozott többletköltségek megfizetésére kötelezi, ha

  • eljárási bírságot szab ki,
  • ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője jogellenes magatartása folytán vált szükségessé valamely eljárási cselekmény megismétlése, vagy
  • amennyiben a többletköltség azért keletkezett, mert az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője valamely eljárási cselekményét nem a célszerűség figyelembevételével teljesítette.

A Ket-ben meghatározott esetekben a kötelezettség felróható módon történő megszegése esetén – az eljárás akadályozásának következményeként – eljárási bírság kiszabásának van helye. Az eljárási bírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható.

A hatóság az eljárás során az ügyfél jogát és jogos érdekét csak a közérdek és az ellenérdekű ügyfél jogának, jogos érdekének védelméhez szükséges mértékben korlátozza.

 

Az ügyfelet egyes eljárási cselekmények során megillető általános jogok és kötelezettségek

 

Az eljárás során alkalmazott kapcsolattartás módja, illetve annak megváltoztatása

Az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője az alábbi kapcsolattartási formák közül a Ket. – és rendelkezésre álló technikai feltételek – keretei közt, szabadon választhat.

Az eljárás során a hatóság az ügyféllel a következő módokon tarthat kapcsolatot:

  • Írásban
    • postai úton,
    • írásbelinek minősülő elektronikus úton, ideértve a telefaxot,
    • személyesen átadott irat útján,
    • kézbesítési meghatalmazott útján, 
    • hatóság kézbesítője útján,
    • kézbesítési ügygondnok útján,
    • hirdetményi úton vagy
  • szóban
    • személyesen
    • hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton, ideértve a telefont, vagy
  • írásbelinek nem minősíthető elektronikus úton.

Több igénybe vehető kapcsolattartási forma közül a hatóság a költségtakarékosság és a hatékonyság szempontjai alapján választ, előnyben részesítve az elektronikus utat.

Az első kapcsolatfelvétel alkalmával a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a kapcsolattartás lehetséges formáira, és tájékoztatást ad a kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségéről, valamint a hatóság által nyújtott elektronikus tájékoztatás elérhetőségéről.

Főszabály szerint az ügyfél jogosult elektronikus úton is kapcsolatot tartani a hatósággal kivéve, ha az az adott kapcsolattartás tekintetében nem értelmezhető, törvény pedig előírhatja az elektronikus kapcsolattartást egyes ügyekre kötelező jelleggel is.

A hatóság elektronikus úton tartja a kapcsolatot az ügyféllel, ha az ügyfél azt igényli, továbbá, ha az ügyfél a kérelmet elektronikus úton nyújtotta be, és az alkalmazandó kapcsolattartási formáról másként nem rendelkezett.

A hatóság - ahol technikai felkészültsége lehetővé teszi - jogszabályban meghatározott feltételekkel a szóbeli és az írásbelinek nem minősülő elektronikus nyilatkozaton alapuló kapcsolattartást is alkalmazza, illetve az ügyfél által alkalmazott ilyen kapcsolattartást is elfogadja, így különösen az elektronikus levél formát.

Az egészségbiztosítási eljárások elektronikus úton történő intézéséről az egyes ügyek leírásánál található részletes tájékoztatás.

Az ügyfél a választott kapcsolattartási formáról más - a hatóságnál rendelkezésre álló - formára áttérhet. A hatóság akkor tagadhatja meg az ügyfél által választott új kapcsolattartási forma alkalmazását, ha az ügyfél visszaélésszerűen kívánja azt igénybe venni.

Az ügyfél kapcsolattartási forma változtatása nem követelheti az eljárás korábbi szakaszában készült iratok, nyilatkozatok új formában történő megküldését.


Az ügyfél köteles az első kapcsolatfelvétel alkalmával - a kézbesítési meghatalmazás előterjesztésével együtt - kézbesítési meghatalmazottat megnevezni, ha

  • magyarországi lakcímmel vagy székhellyel nem rendelkezik,
  • képviselőt nem nevezett meg, és
  • elektronikus kapcsolattartásnak nincs helye.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által első fokú hatósági jogkörben hozott társadalombiztosítási határozatok, továbbá az Országos Egészségbiztosítási Pénztár első fokú határozata elleni fellebbezés tárgyában az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ által hozott határozat bírósági felülvizsgálata során a jogi képviselővel eljáró fél, valamint a gazdálkodó szervezet (ide értve az egyéni vállalkozót és egyéni céget is) elektronikus úton köteles a keresetet előterjeszteni, amennyiben a felülvizsgálati kérelem 2016. július hó 1. napját követően indult hatósági eljárásban hozott határozatot érint. Az elektronikus perképviseletről bővebb tájékoztató a honlap lakossági és szakmai oldalán olvasható.

 

Tájékoztatáshoz való jog

Tájékoztatáskérés céljából valamennyi kapcsolattartási formát használhatja az ügyfél, de a tájékoztatáskéréshez való jog nem gyakorolható visszaélésszerűen. Visszaélésszerű a joggyakorlás pl., ha a tájékoztatáskérést megelőző 8 napon belül az ügyféllel a hatóság döntést közölt, vagy olyan eljárási cselekményre került sor, amelyben az ügyfél részt vett.

Amennyiben jogszabály lehetővé teszi, időpontfoglalás céljából az ügyfél valamennyi kapcsolattartási formát használhatja.

 

Kapcsolattartás hirdetményi úton

Amennyiben törvény vagy kormányrendelet úgy rendelkezik, hogy ha az eljárás jelentős számú – több mint ötven – ügyfelet érint, akkor - az eljárás megindításáról szóló értesítés, valamint az eljárás során a személyesen az ügyfélnek szóló végzések kivételével - a hatóság az ügyféllel hirdetményi úton tarthat kapcsolatot. Az ügyfél kérelmére a hatóság az írásbeli kapcsolattartás egyéb formájának alkalmazásával közli az ügyféllel a döntését.


Nyelvhasználat

A hatósági eljárás hivatalos nyelve a magyar.

A magyar nyelvet nem ismerő ügyfél – a fordítási és tolmácsolási költség viselése mellett – kérheti, hogy a hatóság az anyanyelvén vagy valamely közvetítő nyelven megfogalmazott kérelmét bírálja el. A nemzetiségi szervezet nevében eljáró személy, valamint az a természetes személy, aki a nemzetiségek jogairól szóló törvény hatálya alá tartozik, a hatósági eljárás során használhatja az adott nemzetiség nyelvét. A nemzetiség nyelvén benyújtott kérelem tárgyában hozott magyar nyelvű döntést az ügyfél kérésére a kérelemben használt nyelvre le kell fordítani, és a fordítási és tolmácsolási költséget az eljáró közigazgatási hatóság viseli.

Ha a közigazgatási hatóság döntésének magyar és idegen nyelvű szövege között eltérés van, a magyar nyelvű szöveget kell hitelesnek tekinteni.

Ha a közigazgatási hatóság nem magyar állampolgárságú, a magyar nyelvet nem ismerő személy magyarországi tartózkodásának tartama alatt hivatalból indít azonnali intézkedéssel járó eljárást, vagy a természetes személy ügyfél azonnali jogvédelemért fordul a magyar közigazgatási hatósághoz, a hatóság köteles gondoskodni arról, hogy az ügyfelet joghátrány ne érje a magyar nyelv ismeretének hiánya miatt, és a fordítási és tolmácsolási költséget az eljáró hatóság viseli.


Ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője hallássérült, kérésére jelnyelvi tolmács közreműködésével kell meghallgatni, vagy a meghallgatás helyett a jelen lévő hallássérült írásban is nyilatkozatot tehet. Ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője siketvak, kérésére jelnyelvi tolmács közreműködésével kell meghallgatni. Ha a jelen lévő ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője beszédfogyatékos, kérésére a meghallgatás helyett írásban tehet nyilatkozatot.

 

Nyilatkozattételi jog, az eljárás során szükséges adatok közlésének kötelezettsége, illetve az adatszolgáltatás megtagadásának joga.

A hatóság az eljárása során jogosult a természetes személy ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője azonosítása céljából nevének, születési nevének, születési idejének, születési helyének, anyja nevének, lakcímének, valamint az egészségbiztosítási ellátásokkal kapcsolatos eljárásokban a TAJ kezelésére, illetve - jogszabályban meghatározott módon és körben - jogosult az eljárás lefolytatásához szükséges védett adat megismerésére.

Az ügyfél azonosításához szükséges adatok kivételével az ügyféltől nem kérhető olyan adat igazolása, amely nyilvános, vagy amelyet valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell. 

A kérelemhez az ügyfélnek csatolni kell a jogszabályban előírt mellékleteket.

Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja.

Ha a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, a hatóság az ügyfelet nyilatkozattételre hívhatja fel. Ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hatóság felhívására nem nyilatkozik, a hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy megszünteti az eljárást.

Ha az ügyfél cselekvőképtelen, személyes nyilatkozattételre csak akkor hívható fel, ha a nyilatkozatától várható bizonyíték más módon nem pótolható és ehhez a törvényes képviselője hozzájárul. A cselekvőképtelen személyt indokolt esetben a lakcímén kell meghallgatni.

Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az, aki korlátozottan cselekvőképes vagy szellemi, valamint egyéb állapota miatt korlátozottan képes megítélni a nyilatkozattétel jelentőségét, nyilatkozattételre csak akkor hívható fel, ha nyilatkozatot kíván tenni és a törvényes képviselője ehhez hozzájárul.

A nyilatkozat megtételére cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes ügyfél esetén csak a törvényes képviselő jelenlétében kerülhet sor. Írásbeli nyilatkozat esetén a törvényes képviselő a nyilatkozatot aláírja.

Törvény vagy kormányrendelet kötelezővé teheti, hogy a hivatalból folytatott eljárásban az ügyfél, a kérelemre indult eljárásban az ellenérdekű ügyfél a hatóság erre irányuló felhívására közölje az érdemi döntéshez szükséges adatokat, és jogkövetkezményeket állapíthat meg az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy valótlan adatok közlése esetére.

A törvényen vagy kormányrendeleten alapuló adatszolgáltatást hivatalból folytatott eljárásban az ügyfél, illetve kérelemre indult eljárásban az ellenérdekű ügyfél akkor tagadhatja meg, ha

  • nem kapott felmentést a minősített adatra vonatkozó titoktartási kötelezettség alól,
  • nyilatkozatával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, vagy
  • az ügyfél, illetve az ellenérdekű ügyfél médiatartalom-szolgáltató, vagy vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, és nyilatkozatával a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétét felfedné. Ezen mentesség az annak alapjául szolgáló jogviszony megszűnése után is fennmarad.

Az ügyfél vagy képviselője, ha más tudomása ellenére az ügy szempontjából jelentős valótlan tényt állít, illetve ha a kötelező adatszolgáltatás körében az adatszolgáltatás megtagadhatósága hiányában adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, az ügy eldöntése szempontjából jelentős tényt elhallgat, vagy valótlan adatot szolgáltat, eljárási bírsággal sújtható. 

 

A személyes adatok és a titok védelméhez való jog

A hatósági eljárás tartama alatt a hatóság gondoskodik arról, hogy a törvény által védett titok és a hivatás gyakorlásához kötött titok ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és a személyes adatok védelme biztosított legyen.

Az érintett kérelmére, kezdeményezésére indult hatósági eljárásban az eljárás lefolytatásához szükséges személyes adatok tekintetében, az érintett kérelmére indult más ügyben az általa megadott személyes adatok tekintetében az érintett hozzájárulását vélelmezni kell.

A hatóság az eljárás során a személyes adatot és a védett adatot csak akkor továbbíthatja más szervhez, ha azt törvény megengedi, vagy ha az érintett ehhez hozzájárult.

 

Képviselethez való jog

Ha törvény nem írja elő az ügyfél személyes eljárását, helyette törvényes képviselője vagy az általa vagy törvényes képviselője által meghatalmazott személy, továbbá az ügyfél és képviselője együtt is eljárhat. Az ellenérdekű ügyfelek képviseletét nem láthatja el ugyanaz a személy.

A meghatalmazott a képviseleti jogosultságát a következők szerint köteles igazolni:

A meghatalmazást írásba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. Írásbeli meghatalmazás esetében a meghatalmazott köteles eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát az első kapcsolatfelvétel alkalmával az iratokhoz csatolni.

Az írásbeli meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, vagy a meghatalmazást ügyintézési rendelkezésben kell megtenni. Általános jellegű, eseti meghatalmazás minta itt érhető el.

 

Teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül az okirat,

  • amennyiben azt kiállítója saját kezűleg írta és aláírta; vagy
  • amennyiben két tanú az okiraton aláírásával igazolta, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el; vagy
  • amelyen a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróság vagy közjegyző által hitelesítve van; 
  • vagy ha az ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, illetőleg a kiállító minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírásával aláírt vagy minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel ellátott elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik,
  • a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták,
  • az elektronikus okiraton kiállítója minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást, minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus bélyegzőt helyezett el 
  • olyan zárt rendszerben alkalmazott bizalmi szolgáltatás keretében jött létre, ahol a szolgáltató az okiratot a kiállító azonosításán keresztül a kiállító személyéhez rendeli és a személyhez rendelést a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adatokkal együtt hitelesen igazolja; továbbá a szolgáltató bizalmi szolgáltatások vagy bizalmi szolgáltatást megvalósító termékek megfelelőségének értékelésére feljogosított és kijelölt szervezet által értékelt rendszer felhasználásával az egyértelmű személyhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus dokumentumba kapcsolt, elválaszthatatlan záradékba foglalja és azt az okirattal együtt legalább fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és legalább fokozott biztonságú időbélyegzővel látja el.

Az ügyvédnek adott meghatalmazáshoz, ha azt az ügyfél saját kezűleg írta alá, tanúk alkalmazása nem szükséges. A külföldön kiállított meghatalmazást közokiratba vagy hitelesített magánokiratba kell foglalni, és felülhitelesítéssel (Apostille) kell ellátni. A meghatalmazás a teljes hatósági eljárásra vagy egyes eljárási cselekményekre is szólhat, a teljes hatósági eljárásra szóló meghatalmazás az eljárással kapcsolatos minden nyilatkozatra és cselekményre kiterjed. A meghatalmazás korlátozása csak annyiban hatályos, amennyiben az magából a meghatalmazásból kitelik. 

A meghatalmazásnak visszavonás, felmondás vagy az ügyfél halála folytán való megszűnése a hatósággal szemben a hatóságnak való bejelentéstől, a többi ügyféllel szemben pedig a vele való közléstől hatályos.

A természetes személy ügyfél részére, ha ismeretlen helyen tartózkodik, vagy nem tud az ügyben eljárni és nincs törvényes képviselője vagy meghatalmazottja, az eljáró hatóság a gyámhatóságnál ügygondnok kötelező kirendelését kezdeményezi. 

 

A késedelem kimentésének joga

Aki az eljárás során valamely határnapot, határidőt önhibáján kívül elmulasztott, igazolási kérelmet terjeszthet elő. Az igazolási kérelmet a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő nyolc napon belül, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni. A határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelemmel egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt is, amennyiben ennek feltételei fennállnak 

Ha a hatóság megtartotta az ügyfelek értesítésére és a határozat közlésére vonatkozó szabályokat, a fellebbezési határidő elmulasztása esetén nincs helye igazolási kérelemnek arra való hivatkozással, hogy az értesítés, illetve a határozat közlése nem postai kézbesítés útján történt. Ez a bírósági felülvizsgálatot kezdeményező keresetindítással kapcsolatos igazolásra is alkalmazandó.

 

Iratbetekintési jog, iratbetekintési jog korlátozása

Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában (az eljárás jogerős befejezését követően is) betekinthet az eljárás során keletkezett iratba. Ez a jog akkor is megilleti az ügyfelet, ha korábban nem vett részt az eljárásban.

Az iratbetekintés során az arra jogosult másolatot, kivonatot készíthet vagy másolatot kérhet. A másolatot és a kivonatot a hatóság kérelemre hitelesíti.

Nem lehet betekinteni:

  • a döntés tervezetébe,
  • az olyan iratba, amelyből következtetés vonható le annak a személynek a kilétére, akire vonatkozóan a hatóság a természetes személyazonosító adatok és a lakcím zárt kezelését rendelte el,
  • felhasználói vagy megismerési engedély hiányában a minősített adatot tartalmazó iratba,
  • az egyéb védett adatot tartalmazó iratba, ha azt az érintett adat védelmét szabályozó törvény kizárja, vagy ha a védett adat megismerésének hiánya nem akadályozza az iratbetekintésre jogosult személyt törvényben biztosított jogai gyakorlásában.

Az ügyfél az adatok megjelölésével kérheti az iratbetekintési jog korlátozását üzleti és más méltányolható magánérdekének védelmében. A cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes ügyfél védelme érdekében a hatóság külön kérelem nélkül is dönthet az iratbetekintési jog korlátozásáról.

Ha a hatóság hivatalból nem tudja megállapítani, hogy az iratbetekintési kérelem korlátozásának az okai fennállnak-e, az üzleti és más méltányolható magánérdek alapján védelemre jogosultat nyilatkozattételre hívja fel, azonban az iratbetekintés nem tagadható meg, ha az ügyfél (jogosult) határidőben nem nyilatkozik.

 

Jogorvoslat joga

Az ügyfél – egyes kivételekkel – az elsőfokú határozat és a végzések ellen fellebbezhet (egyes végzések ellen önálló fellebbezéssel lehet élni, egyes végzések csak az ügyet lezáró döntés elleni fellebbezésben támadhatóak). 

Felhívjuk a figyelmet, hogy a fellebbezést indokolni kell és abban nem lehet olyan új tényre hivatkozni, amelyről az ügyfélnek a fellebbezett döntés meghozatala előtt tudomása volt. 

A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról szóban vagy írásban lemondhat, a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozat azonban nem vonható vissza.

Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a hatóság jogerős határozatának felülvizsgálatát annak közlésétől számított harminc napon belül jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól a határozatot hozó hatóság elleni kereset indításával. A társadalombiztosítási határozatok bírósági felülvizsgálata során az alperes és az eljáró bíróság illetékességének meghatározására az általános szabályoktól eltérő eljárási szabályok vonatkoznak.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által első fokú hatósági jogkörben hozott társadalombiztosítási határozatok, továbbá az Országos Egészségbiztosítási Pénztár első fokú határozata elleni fellebbezés tárgyában az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ által hozott határozat bírósági felülvizsgálata során a jogi képviselővel eljáró fél, valamint a gazdálkodó szervezet (ide értve az egyéni vállalkozót és egyéni céget is) elektronikus úton köteles a keresetet előterjeszteni, amennyiben a felülvizsgálati kérelem 2016. július hó 1. napját követően indult hatósági eljárásban hozott határozatot érint. Az elektronikus perképviseletről bővebb tájékoztató a honlap lakossági és szakmai oldalán olvasható.

Ha törvény alapján a végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye, az ügyfél, továbbá a kifejezetten rá vonatkozó végzés esetében az eljárás egyéb résztvevője jogszabálysértésre hivatkozással kezdeményezheti a jogerős végzés bírósági felülvizsgálatát a végzés közlésétől számított harminc napon belül. A végzés felülvizsgálata közigazgatási nemperes eljárásban történik, így a jogi képviselővel eljáró fél és a gazdálkodó szervezet sem köteles a keresetet elektronikus úton előterjeszteni.

A fellebbezéssel megtámadott döntésben foglalt jogok nem gyakorolhatók és a fellebbezésnek a döntés végrehajtására halasztó hatálya van, kivéve, ha a döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. 

A döntésben foglaltakat a fellebbezésre tekintet nélkül teljesíteni kell, ha az ügyfél javára megállapított egyszeri vagy rendszeres pénzkifizetést, pénzbeli ellátást - ideértve a pénzegyenértékben kifejezhető természetbeni ellátást - tartalmaz, és az ügyfél fellebbezése csak a megállapított összegen felüli többletigényre vonatkozik.

Az ideiglenes biztosítási intézkedésről szóló, valamint az iratbetekintési jog korlátozása iránti kérelemnek helyt adó végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. Az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos döntés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya a döntés fellebbezéssel meg nem támadott rendelkezése tekintetében.

Ha az ügyfélnek a jogerős határozattal lezárt ügyben a határozat jogerőre emelkedését követően jutott tudomására a határozat meghozatala előtt már meglévő, az eljárásban még el nem bírált és az ügy elbírálása szempontjából lényeges tény, adat vagy más bizonyíték, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül újrafelvételi kérelmet nyújthat be, feltéve, hogy elbírálása esetén az ügyfélre kedvezőbb határozatot eredményezett volna.

 

Nyomtatvány


Jogszabályok