A kiküldetés szabályai az Európai Gazdasági Térségben

2015.05.28. 

Az uniós szabályok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a magyarországi munkáltatók munkavállalóikat az Európai Gazdasági Térség (továbbiakban: EGT térség) valamely tagállamába, illetve Svájcba küldjék ki munkavégzés céljából.

A kiküldetésekre vonatkozó legfontosabb szabályokat a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/04/EK rendelet (a továbbiakban: Rendelet), valamint a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI.5) Korm. rendelet tartalmazza.

 

Tartalom:

A kiküldetés időtartama
A kiküldetés igazolása
A kiküldetés feltételei
A kiküldetés megszakítása
Két, egymást követő kiküldetés közötti minimális idő
Nem jön létre kiküldetés társadalombiztosítási értelemben
Kiküldetési igazolás igénylése
A kiküldetési igazolás visszavonása
A kiküldetés meghosszabbítása 24 hónapon túl
Jogszabályok

 

A kiküldetés időtartama

A munkavállaló, amennyiben munkáltatója az EGT tagállamok valamelyikébe, vagy Svájcba küldi ki, legfeljebb 24 hónapig marad a kiküldő tagállam társadalombiztosítási szabályainak hatálya alatt. Ennek az időtartamnak a további hosszabbítása a fogadó állam hatóságának egyoldalú döntése alapján lehetséges.

 

A kiküldetés igazolása

Kiküldetés esetén a kiküldött részére a magyar társadalombiztosítási jogviszonyt a munkáltató székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szerv az A1 jelű nyomtatvánnyal igazolja, amely legfeljebb 24 hónapra adható ki. Az A1 nyomtatványt az Igénylőlap Kiküldetési Igazoláshoz elnevezésű nyomtatványon lehet igényelni.

A korábban kiadott E 101 jelű igazolások a rajtuk feltüntetett érvényességi idő végéig érvényesek maradnak, de egy E 101 jelű igazolást meghosszabbítani csak A1 jelű igazolással lehet. 

 

A kiküldetés feltételei

A kiküldetés szabályait az alábbi feltételek teljesítése esetén lehet alkalmazni:

A munkáltatónak belföldön jelentős gazdasági tevékenységet kell folytatnia. A jelentős belföldi gazdasági tevékenység akkor áll fenn, ha

  • a munkáltató vállalja, hogy a kiküldetés teljes időtartama alatt a belföldi és a külföldi gazdasági tevékenység (termelés, forgalmazás és egyéb szolgáltatói tevékenység) folytatása során foglalkoztatott munkavállalók átlagos állományi létszámán belül a belföldön foglalkoztatottak aránya eléri, vagy
  • a belföldi tevékenységből származó bevétel összes bevételen belüli aránya eléri a 25 százalékot.

A fenti feltételek vizsgálatánál az egészségbiztosítási szerv a kiküldetést megelőző 12 hónap, de legalább 6 hónap adatait veszi figyelembe. Amennyiben a foglalkoztató legalább 6 hónapja nem végez jelentős gazdasági tevékenységet Magyarországon, a kiküldetés során fennálló jelentős tevékenység akkor valószínűsíthető, ha a munkáltató tevékenységét a kiküldetés megkezdésekor túlnyomórészt Magyarország területén folytatja.

A jelentős belföldi gazdasági tevékenység feltétele teljesül akkor is, ha a munkáltató olyan tényeket, körülményeket igazol, amelyből a jelentős belföldi gazdasági tevékenység valószínűsíthető (így különösen, ha a vállalkozás belföldön folyamatos termelőtevékenységet végez).

A jelentős gazdasági tevékenységgel kapcsolatos feltételt teljesítettnek kell tekinteni akkor is, ha a munkáltató (és nem a gazdasági társaság tagja, hanem maga a társaság)

  • legalább 25 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik egy olyan vállalkozásban, amelynél teljesül a jelentős gazdasági tevékenység feltétele, vagy
  • a munkáltató jogelődje teljesíti a jelentős gazdasági tevékenység feltételét.

A jelentős belföldi tevékenységnek mindemellett a munkavállalók kiküldetése során folyamatosan fenn kell állnia.

Nem kell a jelentős gazdasági tevékenységet vizsgálni, ha a munkáltató a munkavállalót a számvitelről szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásához küldi ki. A magyar munkáltató külföldi telephelye ugyanakkor e szabályok alkalmazásában nem minősül kapcsolt vállalkozásnak.

A munkáltatónak külföldön azonos nemzetgazdasági ágba tartozó tevékenységet kell folytatnia (pl. Magyarországon épületgépészettel foglalkozó munkáltató csak építőipari munkára küldhet ki munkavállalót egy másik tagállamba).

A munkavállalót a kiküldő munkáltatónak a kiküldetés teljes időtartama alatt, folyamatosan foglalkoztatnia kell

A munkavállalónak a kiküldetés kezdő napját közvetlenül megelőzően legalább 30 napig megszakítás nélkül egészségügyi szolgáltatásra jogosultnak kell lennie.

 

A kiküldetés megszakítása

Ha a kiküldetés legfeljebb 2 hónapig megszakad, azt továbbra is folyamatos kiküldetésnek kell tekinteni. A munkavégzés 2 hónapnál rövidebb idejű szüneteltetése a kiküldetés helye szerinti államban nem eredményezi a kiküldetési idő meghosszabbodását és nem alapozza meg új kiküldetés megállapítását.

 

Két, egymást követő kiküldetés közötti minimális idő

Ha a korábbi kiküldetés lejártát követő 60 napon belül a munkáltató ugyanazon munkavállalóját ugyanazon tagállamba kívánja kiküldeni, a magyar jog akkor alkalmazható az újabb kiküldetésre, ha annak időtartama a korábbi kiküldetéssel együtt sem haladja meg a 24 hónapot.

Amennyiben a korábban véget ért kiküldetés utolsó napjától legalább 60 nap eltelt, és a munkáltató munkavállalóját ugyanabba a tagállamba küldi vissza, új kiküldetés állapítható meg, melynek időtartama legfeljebb 24 hónap. Ilyen esetben a korábbi kiküldetés időtartamát már nem kell figyelembe venni.

Ha a kiküldetés egymást követően több államba történik, az alkalmazandó jog elbírálása és az igazolás kiállítása államonként külön-külön történik.

 

Nem jön létre kiküldetés társadalombiztosítási értelemben

Kiküldetés esetén nem állapítható meg a magyar jog alkalmazandó társadalombiztosítási jogként, ha

a foglalkoztató

  • a cégbíróság által jogerősen be nem jegyzett előtársaság, vagy
  • a kiküldetés időtartama alatt csak olyan munkavállalókat foglalkoztat belföldön, akik a cég irányításával vagy adminisztratív tevékenységével kapcsolatos feladatokat látnak el, vagy
  • a kiküldetés helye szerinti államban a magyarországi tevékenységhez képest más nemzetgazdasági ágazatba tartozó tevékenységet folytat,vagy
  • a koordinációs rendeletekben, valamint a nemzetközi egyezményekben meghatározott kiküldetés keretében a külföldi munkavégzés helyén a kiküldetésre vonatkozó leghosszabb időtartamon túl kiküldött munkavállalókat ugyanabban a munkakörben foglalkoztat.

    a munkavállaló

    • nem rendelkezik a kiküldés kezdő napját közvetlenül megelőzően legalább 30 napig megszakítás nélküli egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsággal,
    • munkaviszonyának létesítésére azért került sor, hogy a kiküldetés helye szerinti államban a munkáltató által korábban kiküldött munkavállalót felváltson,
    • korábban ugyanabban az államban volt a kiküldetésre meghatározott leghosszabb időtartamig kiküldött, és a korábbi kiküldetés lejártától nem telt el 60 nap, vagy
    • kiküldetésére azért kerül sor, hogy a kiküldetés helye szerinti vállalkozás a munkavállalót egy másik vállalkozás rendelkezésére bocsássa, vagy másik tagállamba küldje tovább.


        Kiküldetési igazolás igénylése

        Kiküldetés esetén a munkáltató az A1 jelű igazolást a munkáltató székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szervtől az alábbi adatok megadásával igényelheti írásban az Igénylőlap Kiküldetési Igazoláshoz elnevezésű nyomtatványon:

        • a munkáltató neve (elnevezése, székhelye (lakóhelye), adóazonosító száma,
        • a kiküldött munkavállaló természetes személyazonosító adatai, állampolgársága, lakcíme, TAJ-száma, a kérelmet benyújtó munkáltatóval fennálló munkaviszony kezdete,
        • a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása a NACE Rev. 2 rendszerének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeleten alapuló TEÁOR (egyéni vállalkozó esetén szakmai kód), amelynek megfelelő tevékenységre a kiküldött munkavállalót a kiküldetés ideje alatt foglalkoztatja,
        • a kiküldő munkáltatóval szerződést kötő külföldi vállalkozás (személy) neve és címe, amelynél a kiküldött munkát végez, a munkavégzés helye, amennyiben ez eltér, illetve ennek hiányában a külföldi foglalkoztatás helye (címe), és
        • a kiküldő munkáltatóval szerződést kötő külföldi vállalkozás (személy) neve és címe, amelynél a kiküldött munkát végez, a munkavégzés helye, amennyiben ez eltér, illetve ennek hiányában a külföldi foglalkoztatás helye (címe)
        • a kiküldetés tervezett időtartama.

          A munkáltató nyilatkozik továbbá arról, hogy

          • a munkavállaló a kiküldetés kezdőnapját közvetlenül megelőzően rendelkezik legalább 30 napig megszakítás nélkül egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsággal,
          • a kiküldetés időtartama alatt folyamatosan fenntartja a munkaviszonyt a kiküldött munkavállalóval,
          • a kiküldetés időtartama alatt is folyamatosan teljesíti a járulékkötelezettségeket,
          • a munkavállalót nem abból a célból küldi ki, hogy egy korábban kiküldött munkavállalót felváltson,
          • a kiküldetési időszak lejártával biztosítja a munkavállaló továbbfoglalkoztatását,
          • a kiküldetés helye szerinti államban a magyarországi tevékenységéhez hasonló, de legalább azzal - a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. melléklete szerint - azonos nemzetgazdasági ágazatba tartozó tevékenységet folytat,
          •  Magyarországon jelentős gazdasági tevékenységet folytat, és
          • belföldön nem csak a vállalat irányításában vagy igazgatásában dolgozó irodai alkalmazottakat foglalkoztat.
          • A jelentős belföldi gazdasági tevékenység alátámasztására a munkáltató közli
          • a külföldi telephellyel rendelkező vállalkozás esetén a kiküldetést megelőző adóévre vonatkozó összes bevételén belül a nem külföldi gazdálkodásból származó összes bevételeit,
          • egyszerűsített beszámoló készítésére kötelezett gazdálkodó, egyéni vállalkozó, bevételi nyilvántartást vezető egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalany esetén az előző adóévi összes bevételén belül a belföldi tevékenységből származó összes bevételeit.

          Az egészségbiztosítási szerv a foglalkoztató kérelmét a kérelem benyújtását követő 30 napon belül bírálja el. Amennyiben a kérelemnek helyt ad, A1 jelű nyomtatványt ad ki, a kérelem elutasítása esetén határozatot hoz, mellyel szemben jogorvoslatnak van helye.

          Az igazoláshoz szükséges nyomtatvány innen tölthető le!

           

          A kiküldetési igazolás visszavonása

          Ha a kiküldetés körülményeiben olyan változás következik be, amely miatt

          • a biztosítás kötelezettség már nem áll fenn, vagy
          • nem a magyar jog alapján áll fenn, vagy
          • az igazolás hatályát érinti (pl: a kiküldetés tervezett időtartama alatt a munkaviszony megszűnik vagy szünetel)

            erről a munkáltató haladéktalanul tájékoztatja az egészségbiztosítási szervet, amely az igazolást a változás napjától hatálytalanítja.

            Ha az egészségbiztosítási szerv hivatalból megállapítja, hogy a magyar jog alkalmazásának feltételei

            • eleve nem álltak fenn, az igazolást visszavonhatja,
            • az igazolás kiadását követően már nem teljesülnek, az igazolást módosíthatja,

              és kezdeményezi a másik állambeli biztosítási kötelezettség megállapítását.

               

              A kiküldetés meghosszabbítása 24 hónapon túl

              A koordinációs rendeletekben meghatározott szabályok alóli kivétel megállapítását a munkáltató az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP, 1139 Budapest, Váci út 73/A) kérheti. A kivétel megállapításának akkor lehet helye, ha

              • a kiküldetés, illetve az önálló vállalkozó átmeneti külföldi tevékenységének időtartama előre láthatóan meghaladja a 24 hónapos időtartamot, vagy
              • a munkáltató és a munkavállaló teljesíti ugyan a kiküldetés feltételeit, de a magyar jogszabályok alkalmazására irányadó 24 hónap már lejárt, és kivétel megállapítása hiányában olyan egyéb, különös méltánylást érdemlő körülmény áll fenn, amely indokolttá teszi a kivétel megállapítását.

                A munkáltató kérelmét a www.oep.hu honlapról letölthető igénylőlapon nyújtja be, és azzal egyidejűleg igazolja azokat a tényeket, körülményeket, amelyekre tekintettel a kivétel megállapítását kéri.

                Az OEP, amennyiben a kérelmet támogatja, javaslatot tesz eseti kivétel-megállapításra a másik érintett tagállam erre kijelölt szervének. A másik tagállam hozzájárulása esetén az A1 jelű igazolást az OEP adja ki a tevékenység időtartamára, de legfeljebb 5 éves érvényességgel.

                A 2010. április 30. előtt megállapított kivételek, és az azokat igazoló E 101 jelű nyomtatványok az eredetileg megállapított érvényességi idő végéig, illetve - a lényeges körülmények korábbi megváltozása esetén – visszavonásig hatályosak. A 2010. április 30. előtt megállapított kivételek A1 jelű igazolással való megerősítése nem szükséges.

                 

                Jogszabályok:

                • a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet 12. és 16. cikk,
                • a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 987/2009/EK rendelet 14., 18., és 19. cikk,
                • a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kiküldött munkavállalókra és az illetékes államon kívül ideiglenesen munkát végző önálló vállalkozókra alkalmazandó jogszabályokról szóló 12. cikke értelmezéséről szóló A2. számú határozat,
                • a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI.5.) Korm. rendelet 23-27/B. §.
                  •