Az (e)-TAJ

(2016.08.29.)

Az elektronikus tároló elemet tartalmazó, vizuális és elektronikus személyazonosításra és elektronikus aláírásra alkalmas okmány (e-kártya) bevezetésével megvalósul az állampolgárok számára, hogy egyetlen okirat használatával intézhessék hivatalos ügyeiket.

Az elektronikus tároló elemet tartalmazó új okmány bevezetésének alapvetően két fő célja, egyrészt az okmány biztonságának növelése, másrészt az elektronikus kormányzás és az elektronikus ügyintézés egy újabb, széles körű, EU interoperábilis elérést biztosító alapeszközének megteremtése.

További távlati cél a közfinanszírozott ellátást nyújtó szolgáltatók részére olyan végponti eszköz biztosítása, amely képes az e-kártyák olvasására, a rajta lévő információk lévén a személy azonosítására.


Tartalom:

Társadalombiztosítási Azonosító Jel (a továbbiakban: TAJ)

Mi az összerendelési nyilvántartás?

Hogyan történik a rendszeres adatátadás a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból? 

Hogyan történik az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő személy azonosítása?

Mi az e-TAJ koncepciója?

Hogyan valósul meg az e-TAJ az e-kártya bevezetésével?

Jogszabályok

               

              Társadalombiztosítási Azonosító Jel (a továbbiakban: TAJ)

               

              Mi a TAJ?

              A TAJ az egészségügyi, a szociális és a társadalombiztosítási, valamint a magánnyugdíj rendszerrel kapcsolatos nyilvántartások azonosító kódja. 

              A TAJ különleges adat továbbá abban a vonatkozásban, ha az adott azonosító számhoz egészségi állapotra vonatkozó személyes adat kapcsolódik. 

              A TAJ nemzeti adatvagyon, figyelemmel arra, hogy a közfeladatot ellátó szervek által kezelt közérdekű adatok, személyes adatok és közérdekből nyilvános adatok összessége. 

              A személyes adat minőség mindaddig fennáll, amíg a TAJ kapcsolata az érintettel helyreállítható, tehát ha az adatkezelő rendelkezik azokkal a technikai feltételekkel, amelyek a helyreállításhoz szükségesek. 

               

              A TAJ személyes adat, mivel az érintettel közvetlenül kapcsolatba hozható, továbbá a TAJ alapján az érintett ténylegesen azonosítható, illetve annak lehetősége fennáll. A bírói gyakorlat értelmében a TAJ szám akkor is személyes adat, amennyiben azt nem egy egészségügyi dolgozó vagy akár Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) által foglalkoztatott személy ismeri meg. 

              Hogyan képezzük a TAJ-t?

              A TAJ egy kilenc számjegyből álló szám, amelyben az első nyolc számjegy egy folyamatosan kiadott egyszerű sorszám, amely mindig az előző, utoljára kiadott sorszámból egy hozzáadásával keletkezik. A kilencedik számjegy ellenőrző kód, melynek képzési algoritmusa jogszabályi szinten került rögzítésre. 

              A TAJ azonosító kód képzésére jogszabály alapján az egészségbiztosító, azaz az OEP jogosult. 

              A TAJ nyilvántartás, mint egészségbiztosítási nyilvántartás tartalmazza a TAJ-t, az ahhoz kapcsolódó személyek személyes és lakcímadatait, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalához (a továbbiakban: KEKKH) való kapcsolatát, a TAJ állapotához fűződő ismérveket, kódokat, dátumokat. Hivatkozott nyilvántartás tekintetében a TAJ elsődleges adatnak minősül.

              A TAJ számról szóló hatósági igazolványt (a továbbiakban: TAJ kártya) az egészségbiztosítási szerv állítja ki és juttatja el az érintett részére. 

              A TAJ kártya az alábbi adatokat tartalmazza: 

              a) családi és utónév,

              b) születési családi és utónév,

              c) születési hely, idő,

              d) anyja neve,

              e) TAJ szám,

              f) a hatósági bizonyítvány kiállításának időpontja. 

              Az előbbiek szerinti hatósági igazolvánnyal esik egy tekintet alá a külön törvény szerint kiállított, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot is igazoló okirat. 

              Fentiekről a TAJ kártya kiadásáról és igényléséről szóló tájékoztatóban (Lakosságnak/Ellátás Magyarországon/Jogosultság az ellátásra/Ellátásra jogosultság igazolása/TAJ kártya igénylés, kiadás) található bővebb felvilágosítás. 

               

              Ki jogosult a TAJ szám kezelésére?

              A TAJ számot az alábbiakban meghatározott célból a következő szervek kezelhetik:

               

              cél

              kezelésre feljogosított szerv

              1.

              a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvényben (a továbbiakban: Szaz. tv.) meghatározott nyilvántartások, járulékok levonása, bevallása, befizetése, behajtása, a társadalombiztosítási szervek által folyósított pénzbeli ellátásokra való jogosultság, azok kifizetése, illetve ellenőrzése

              • társadalombiztosítási szerv;
              • társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató;
              • külön jogszabályban (1997. évi LXXX. törvény, 1997. évi LXXXI. törvény, 1997. évi LXXXII. törvény, 1997. évi LXXXIII törvény, 2011. évi CXCI. törvény) előírt adatszolgáltatásra, adatkezelésére kötelezett szerv (foglalkoztató, polgár és intézmény);
              • Kormányzati Ügyféltájékoztató Központ

              2.

              egészségügyi szolgáltatás teljesítésének és igénybevételének ellenőrzése

              • társadalombiztosítási szerv

              3.

              alap- és szakellátással, a gondozóhálózati ellátással, a vérellátással és a mentéssel kapcsolatban, továbbá a közegészségügyi- járványügyi érdekből végzett feladatával összefüggésben

              • egészségügyi ellátóhálózat szerve

              4.

              közegészségügyi-járványügyi, valamint jogszabályban meghatározott szociális feladata ellátása érdekében

              • egészségügyi államigazgatási szerv

              5.

              szociális ellátás megállapításával és folyósításával összefüggésben

              • szociális igazgatás szerve;
              • szociális intézmény vezetője

              6.

              munkanélküli ellátással, a foglalkoztatást elősegítő támogatással és munkaerő-piaci szolgáltatással kapcsolatos, valamint a foglalkoztatottakkal összefüggő, jogszabályban meghatározott egyéb tevékenysége, valamint ellenőrzési eljárása során

              • munkaügyi igazgatás szerve

              7.

              munkaügyi adatszolgáltatási tevékenysége körében

              • munkaügyi adatszolgáltatásra kötelezett foglalkoztató

              8.

              fogvatartott egészségügyi szolgáltatásra jogosultsága keletkezésével, megszűnésével összefüggő adatszolgáltatás, illetve a fogvatartott nem büntetés-végrehajtási egészségügyi intézményben való ellátása érdekében

              • fogva tartó szerv

              9.

              az önkormányzatokat és a nem állami humánszolgáltatókat megillető normatív hozzájárulásokkal, támogatásokkal, a családtámogatási és fogyatékossági ellátásokkal, az energiafelhasználási támogatásokkal, valamint a lakástámogatásokkal kapcsolatos feladatai teljesítéséhez, a hozzájárulások, támogatások, ellátások megállapításával, érvényesítésével, a jogszerű igénybevétel ellenőrzésével és a jogosulatlanul igénybe vett összeg visszakövetelésével összefüggésben

              • Magyar Államkincstár

              10.

              családtámogatási ellátások, illetőleg a fogyatékossági támogatás megállapítása feladatkörében a külön törvényben meghatározott nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során

              • Magyar Államkincstár,
              • családtámogatási kifizetőhely

              11.

              helyi önkormányzatokat megillető, a központi költségvetésből származó források igénybevételének és elszámolásának szabályszerűsége megállapításához, valamint a nem állami intézmények fenntartói részére folyósított humánszolgáltatások normatív támogatási előirányzataival kapcsolatos adatszolgáltatási, folyósítási és ellenőrzési feladatai ellátása érdekében

              • Magyar Államkincstár

              12.

              törvényben meghatározott hadkiegészítési és érdekvédelmi feladatai ellátásához

              • Magyar Honvédség

              13.

              szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 20/C. §-a, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 139. § (2) bekezdése szerinti feladata teljesítésével, továbbá a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató, intézmény vezetője a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmiszolgáltatások, ellátások biztosításával összefüggésben.

              • szociális hatóság


              Ki jogosult a TAJ szám továbbítására?

              A TAJ számot az alábbiak részletezett célokból az alábbi szervek továbbíthatják:

               

              kik között

              adatovábbítás célja

              1.

              társadalombiztosítási szervek egymás között, valamint a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató, illetve a III.4.1. pont 1. sorában meghatározott külön jogszabályban előírt adatszolgáltatásra, -kezelésre kötelezett szerv (foglalkoztató, polgár és intézmény) a társadalombiztosítási szerv részére

              törvényekben meghatározott nyilvántartások, a járulékok bevallásával és egyéb követelések befizetésével, behajtásával, a társadalombiztosítási szervek által folyósított pénzbeli ellátásra való jogosultsággal, annak kifizetésével, illetve ellenőrzésével kapcsolatos feladata teljesítése céljából

              2.

              egészségbiztosítási szerv az egészségügyi ellátóhálózat szervei részére

              feladatkörükben, külön törvényben meghatározott esetben

              3.

              egészségügyi ellátóhálózat szerve, a társadalombiztosítási szervnek

              egészségügyi szolgáltatás teljesítésének és igénybevételének ellenőrzése céljából

              4.

              egészségügyi ellátóhálózat szervei egymás között

              alap- és szakellátással, a gondozóhálózati ellátással, a vérellátással, valamint a mentésüggyel kapcsolatban, továbbá közegészségügyi-járványügyi feladataikkal összefüggésben

              5.

              egészségügyi államigazgatási szervek egymás között

              közegészségügyi-járványügyi feladataikkal összefüggésben

              6.

              egészségügyi ellátóhálózat szerve, az egészségügyi államigazgatási szerv részére

              közegészségügyi-járványügyi feladatokkal összefüggésben

              7.

              egészségügyi ellátóhálózat szerve, a szociális igazgatás szerve, valamint a szociális intézmény vezetője részére

              szociális ellátás megállapításával összefüggésben

              8.

              szociális igazgatás szervei, a szociális intézmények vezetői egymás között, továbbá az állami foglalkoztatási szerv, a szociális igazgatás szerve, valamint a szociális intézmény vezetője részére

              szociális ellátás megállapításával és folyósításával összefüggésben

              9.

              munkaügyi igazgatás szerve

              foglalkoztatást elősegítő támogatással és munkaerő-piaci szolgáltatással kapcsolatos tevékenysége, valamint ellenőrzési eljárása során, továbbá a munkaügyi adatszolgáltatásra kötelezett munkáltató, e tevékenységével összefüggésben

              10.

              fogva tartó szervek egymás között, továbbá az egészségügyi ellátó hálózat szervének

              a fogvatartott egészségügyi szolgáltatásra jogosultságának keletkezésével, megszűnésével összefüggő adatszolgáltatása, illetve a fogvatartott nem büntetés-végrehajtási egészségügyi intézményben való ellátása érdekében

              11.

              Magyar Államkincstár

              az önkormányzatokat és a nem állami humánszolgáltatókat megillető normatív hozzájárulásokkal, támogatásokkal, a családtámogatási és fogyatékossági ellátásokkal, az energiafelhasználási támogatásokkal, valamint a lakástámogatásokkal kapcsolatos feladatai teljesítéséhez, a hozzájárulások, támogatások, ellátások megállapításával, érvényesítésével, a jogszerű igénybevétel ellenőrzésével és a jogosulatlanul igénybe vett összeg visszakövetelésével összefüggésben

              12.

              Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve és a katonai igazgatás területi szervei egymás között

              törvényben meghatározott hadkiegészítési és érdekvédelmi feladataik ellátásához


              A TAJ kezelésére, valamint továbbítására feljogosított szerv kérésére a polgár – személyazonosságának hitelt érdemlő igazolása mellett – TAJ számát köteles megismerhetővé tenni.

               

              Melyek a TAJ-hoz kapcsolódó adatkezelés alapelvei?

              • Cél: a TAJ kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie.
              • Alkalmasság: a TAJ csak akkor kezelhető, ha az adatkezelési cél eléréséhez elengedhetetlen és alkalmas.
              • Szükséges mérték és idő: a TAJ csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető.

               

              Hogyan történik az adatkezelés és adattovábbítás kiemelt biztonsági kockázatú személyek vonatkozásában?

              • A büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény 21. § (1) bekezdésében foglaltak értelmében a Szolgálat megkeresésére az adatkezelő szerv köteles az érintett személyes adatait zárolni és az adatszolgáltatást az azt igénylő számára megtagadni. Az adatszolgáltatás - a Szolgálat engedélyével és annak közreműködésével - nyomós közérdek érvényesítése érdekében teljesíthető.
              • A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény értelmében a rendőrség az informátor, a bizalmi személy, a rendőrséggel titkosan együttműködő más személy, a fedett nyomozó, valamint a fedőokirat és a fedőintézmény védelme érdekében a közigazgatási nyilvántartásokban, így különösen a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, a személyi igazolvány nyilvántartásban, az anyakönyvi nyilvántartásban, az úti okmány nyilvántartásban, a gépjárművezetői engedély és gépjármű nyilvántartásban, az ingatlan-nyilvántartásban, a cégnyilvántartásban fedőadatokat helyezhet el. A fedőadatokat törölni kell, ha az elhelyezés alapjául szolgáló bűnüldözési érdek megszűnt.

              A biztonsági követelmények érvényesítése érdekében a társadalombiztosítási, egészségügyi, adóelszámolási, költségvetési, pénzügyi, statisztikai adatszolgáltatással, a maradandó irat védelme érdekében végzett levéltári ellenőrzéssel, valamint a speciális működési költségek körébe tartozó valutafelhasználással kapcsolatos eljárási szabályokat - a törvényi előírások keretei között - a rendőrség és a tárgykör szerint illetékes szervezetek külön megállapodásban rögzíthetik.

               

              Mi az összerendelési nyilvántartás?

              Az összerendelési nyilvántartás olyan szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás, amely az eltérő azonosítót használó szakrendszerek közti adatcseréhez biztosítja az azonosítóhoz tartozó titkosított kapcsolati kódon alapuló adatcsere útján.

              A természetes személyek összerendelési nyilvántartását a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv, vagyis a KEKKH vezeti.

              Az összerendelési nyilvántartásban az alábbi azonosítók alapján képzett összerendelési kapcsolati kódok titkosított változatát (a továbbiakban: titkosított összerendelési kapcsolati kód) kell tárolni:

              • személyi azonosító,
              • központi idegenrendészeti nyilvántartási azonosító,
              • TAJ szám,
              • adóazonosító jel,
              • a kártya formátumú, állandó és ideiglenes személyazonosító igazolvány (a továbbiakban együtt: személyazonosító igazolvány) okmányszáma,
              • útlevél okmányszáma,
              • kártya formátumú vezetői engedély okmányszáma,
              • az ügyfél ügyintézési rendelkezésének nyilvántartási azonosítója,
              • a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szerinti, a Kormány által kötelezően nyújtandó azonosítási szolgáltatáshoz kapcsolódó egyedi azonosító,
              • a Ket. szerinti személyre szabott ügyintézési felület szolgáltatáshoz kapcsolódó azonosító, valamint
              • az elektronikus ügyintézést igénybe vevő, külföldön élő természetes személyek személyi nyilvántartásának nyilvántartási azonosítója,
              • az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló törvény szerinti, törvény alapján személyazonosság közhiteles igazolására alkalmas kártya egyedi sorszáma.

              Az összerendelési nyilvántartáshoz csak az elektronikus ügyintézési felügyelet által kiadott ajánlásban meghatározott programozott felületen lehet hozzáférést biztosítani, és abból csak előzetesen regisztrált szervezetek számára, kizárólag automatizált interfész útján, a jogosultságuk ellenőrzését követően, a jogosultságuknak megfelelő adatokra vonatkozóan szolgáltatható adat.

              A természetes személyek összerendelési nyilvántartásában szereplő azonosítót képző adatkezelő – így a TAJ azonosító vonatkozásában az OEP – köteles összerendelési nyilvántartási kapcsolati kódot képezni, és azt az összerendelési nyilvántartást vezető szerv részére átadni. Ezen kapcsolati kód, csak a kódot képező szerv által visszafejthető. A kapcsolati kód képzésének szabályait az adatkezelő szerv maga határozza meg.

              A társadalombiztosítási azonosító jelet tartalmazó hatósági nyilvántartást vezető szerv a hozzá beérkezett adatszolgáltatást követően a hatósági igazolványra való jogosultság megszüntetéséről értesíti az összerendelési nyilvántartást vezető szervet.

              Az összerendelési nyilvántartásból az összerendelési bejegyzést az alábbi megszüntetési okokhoz tartozó változás dátumától számított 15 év elteltével kell törölni (fizikai törlés):

              • a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó természetes személy külföldre távozása, elhalálozása (ideértve a holtnak nyilvánítást és a halál tényének bírói megállapítását), a 100 évesnél idősebb külföldön élő magyar állampolgár a nyilvántartásból korhatár miatt történő kikerülése, a letelepedett, menekült, oltalmazott e jogállásának megszűnése, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy engedélyének visszavonása, illetve a magyar állampolgárság visszavonása,
              • a központi idegenrendészeti nyilvántartás hatálya alá tartozó külföldi természetes személy tartózkodási jogcímének megszűnése,
              • elektronikus ügyintézést igénybevevő, külföldön élő természetes személyek személyi nyilvántartásából történő fizikai törlés.

              Az összerendelési nyilvántartásban tárolt kapcsolati kód lecserélését az azonosító szerinti nyilvántartás vagy az összerendelési nyilvántartás vezetője kezdeményezheti. Az azonosító szerinti nyilvántartás adatkezelője a kapcsolati kód állományát legalább félévente köteles cserélni. A titkosított összerendelési kapcsolatikód-állományt soron kívül cserélni kell, ha az összerendelési nyilvántartás vagy a korábban felsorolt azonosítók szerinti nyilvántartások működtetése során az összerendelési kapcsolatikód-állományt érintő, az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvény szerinti biztonsági esemény – azaz nem kívánt vagy nem várt egyedi esemény vagy eseménysorozat, amely az elektronikus információs rendszerben kedvezőtlen változást vagy egy előzőleg ismeretlen helyzetet idéz elő, és amelynek hatására az elektronikus információs rendszer által hordozott információ bizalmassága, sértetlensége, hitelessége, funkcionalitása vagy rendelkezésre állása elvész, illetve megsérül – következett be. 

              A természetes személyek összerendelési nyilvántartásából a természetes személyt az alábbi esetekben törölni kell:

              • halála,
              • magyar állampolgárságának megszűnése,
              • nem magyar állampolgár magyarországi tartózkodási státuszának megszűnése

              esetén, az erre vonatkozó tény közhiteles nyilvántartásába történő bejegyzését követő öt éven belül törölni kell.

               

              Hogyan történik a rendszeres adatátadás a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból?

              A TAJ rendszer legfontosabb adatforrása a Személy- és Lakcím Nyilvántartási Rendszer, amelyet a KEKKH kezel. A hatályos jogszabályi rendelkezések alapján a KEKKH - kapcsolati kód alkalmazásával - köteles rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni a társadalombiztosítási szerv részére az egészségbiztosítási nyilvántartásában szereplő polgár családi és utónevének, születési nevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, családi állapotának, lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról, az érintett elhalálozásáról, a külföldön történő letelepedésről, továbbá az újszülöttek nyilvántartásában szereplő adatairól. A KEKKH adatszolgáltatása ezen felül tartalmazza a személyek viselt nevéhez szükséges adatokat, családi állapotot, lakó- és tartózkodási hely adatait, valamint a változásokhoz tartozó jogcímeket és időpontokat.

              A KEKKH által átadott adatok tartalmazzák a polgárok 7 természetes azonosító adatát, vagyis a születési vezetéknevet, születési első utónevet, anyja vezetéknevét, anyja első utónevét, születési helyet, születés idejét, nemet, illetve az azokban bekövetkezett változásokat.

              Az adattulajdonos személyeket az OEP adatszolgáltatás során a KEKKH az általa képzett, kizárólag az OEP-pel fennálló kapcsolatra használható ún. kapcsolati kóddal határozza meg. Az OEP a kapcsolati kód vagy a 7 természetes azonosító alapján azonosítja a személyeket, illetve az adataikban bekövetkezett változásokról készült KEKKH adatszolgáltatást.

              A KEKKH-tól hetente kapott, a változásokat tartalmazó frissítésen túl az OEP úgynevezett szinkront is kérhet. Ebben az esetben az OEP a kapcsolati azonosítót küldi el a KEKKH-nak, válaszként visszakapja a személy adatait. Ha a TAJ rendszerbe rögzített személyre vonatkozóan a KEKKH nem szolgáltatott adatot, az OEP kérheti a kapcsolati kódot. A KEKKH mindkét esetben megadja a személy teljes adatsorát.

               

              Hogyan történik az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő személyazonosítása?

              A hatályos jogszabályok alapján az egészségügyi szolgáltatások igénybe vételénél a beteg – amennyiben ezt egészségi állapota lehetővé teszi – köteles személyes adatait hitelt érdemlően igazolni. A jelenlegi gyakorlatban ez úgy valósul meg, hogy a biztosítottnak a TAJ kártya felmutatása mellett személyazonosságát annak igazolására alkalmas arcképes hatósági igazolvánnyal is igazolnia kell.

              Az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele esetén a személyazonosság igazolása mellett szükséges az ellátásra való jogosultság igazolása is, amelyről az ellátásra való jogosultság igazolásáról szóló tájékoztatóban található bővebb felvilágosítás.

               

              Mi az e-TAJ koncepciója?

              Az e-TAJ rendszer kiépítésével kapcsolatban alapvetően az alábbi célok kerültek megfogalmazásra:

              • az összerendelési nyilvántartás egyszerűsítése: az informatikai eszközök egymás közötti kommunikációjának egyszerűsítésére, így az informatikai rendszerek egyszerű, kontrollált összekapcsolhatóságának biztosítása útján;
              • az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő személy azonosítási eljárásának leegyszerűsítése: figyelemmel arra, hogy a sürgősség esetén is biztosítani kell az ellátást, ugyanakkor a betegeknél ilyen esetben sokszor nincs a TAJ kártya. Ezen probléma megoldását jelentené, ha az azonosítás az összerendelési nyilvántartás segítségével is megtörténhetne;
              • Csatlakozás a NEK rendszerhez: a törvényi előírásoknak megfelelően a Nemzeti Egységes Kártyarendszer (a továbbiakban: NEK) egészségügyi ellátáson belüli alkalmazásának feltételrendszerének megteremtése. A NEK célja, hogy az egyes elektronikus kártya (igazolvány, okmány, közokirat, stb.) kibocsátók és kártyaelfogadók (pl.: állam, önkormányzatok, közlekedési vállalatok, egyéb szolgáltatók és gazdasági szereplők) az állam által szabályozott és ellenőrzött rendszerhez, azaz a NEK-hez történő csatlakozással, kompatibilis egységes és szabványosított kártyatechnológia alkalmazásával, magas fokú biztonságot nyújtó gyártási, kibocsátási, logisztikai és működési rendszerben, központilag kezelt és hitelesített (közhiteles) megszemélyesítő adatok felhasználásával létrehozott elektronikus kártyák alapján nyújtsák szolgáltatásaikat.

               

              Hogyan valósul meg az e-TAJ az e-kártya bevezetésével?

              Az e-kártyához a bevezetéskor az alábbi három közvetlen szolgáltatás kapcsolódik:

              • eID (e- azonosítás): ügyintézés egyetlen okmány használatával, amely lényege, hogy a közigazgatási rendszerek felé történő személyazonosság igazolásával hitelesíti a személyt;
              • eSIGN (e-aláírás): kérelemre ezen kártyafunkció révén lehetővé válik elektronikus dokumentum természetes személy általi, belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 910/2014/EU rendeletnek megfelelő minősített elektronikus aláírása, teljes bizonyító erejű magánokirat elektronikus elkészítése;
              • ePASS (elektronikus úti okmány): komfortosabbá teszi a magyar állampolgárok európai utazásait az elektronikus úti okmány funkciók használatával azáltal, hogy minden olyan határátlépésnél felhasználható, ahol a schengeni, vagy más államközi egyezmények által szabályozott hozzáférési jogosultsággal rendelkező rendszerek, tehát pl. zsilipkapus beléptető rendszerek üzemelnek. Ez a funkció nem kiváltja az útlevelet, hanem annak a biztonsági szintjére emeli a személyazonosító igazolványt.

              Az e-kártya elektronikusan tartalmazza a TAJ-t azonban nem célja a TAJ kártya megszüntetése. Az e-kártya ugyanis felmenő rendszerben kerül az állampolgárokhoz, ráadásul több olyan eset is elképzelhető, amikor a – jellemzően kiskorú – állampolgár társadalombiztosítási jelre való jogosultságát igazolni kell, azonban még nem rendelkezik személyazonosító igazolvánnyal.

              Javasoljuk továbbá, hogy egészségügyi ellátás igénybevétele alkalmával a TAJ-kártyát akkor is vigye magával, amennyiben tároló elemmel rendelkező e-kártyával rendelkezik, mert annak TAJ igazolására való felhasználhatósága az egyes intézményeknél rendelkezésére álló technikai feltételektől függ.

               

              Jogszabályok