FőoldalFelső menüLakosságnakEllátás külföldönGYIK - Gyakran ismételt kérdések

GYIK - Gyakran ismételt kérdések

Egészségügyi ellátás külföldön, a külföldön dolgozók biztosítási jogviszonya, ellátása Magyarországon


1. EGT tagállamban dolgozónak kell-e Magyarországon jeleznie, hogy külföldön dolgozik?

Amennyiben a magyar állampolgár az Európai Gazdasági Térség (EGT) [1] valamely tagállamában vállal munkát, akkor rá annak a tagállamnak a szociális biztonsági szabályai vonatkoznak, ahol keresőtevékenységet folytat és kizárólag ott kötelezett járulékfizetésre. A magyar jogszabályok alapján fennálló társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség rá nem terjed ki, illetve annak önkéntes teljesítésére sincs lehetősége.

Annak érdekében, hogy az EGT valamely tagállamában dolgozó személy a közösségi jogszabályban foglaltaknak eleget tegyen, illetve, hogy Magyarországon a járulékfizetési kötelezettség alól mentesüljön, illetve annak érdekében, hogy elkerülje a kettős járulékfizetést, bejelentést kell tennie a lakóhelye szerint illetékes fővárosi/megyei kormányhivatalnál a „Bejelentkező lap külföldön biztosítással rendelkezők részére” elnevezésű, a www.oep.hu weboldalról letölthető nyomtatványon. A bejelentést a külföldi biztosítási jogviszony létrejöttét, illetve megszűnését követő 15 napon belül kell megtenni. A bejelentés elmulasztása mulasztási bírság kiszabását vonhatja maga után.

A bejelentésnek tartalmaznia kell egy nyilatkozatot, amelynek értelmében adott EGT-tagállamban végzett kereső tevékenység a helyi jogszabályok értelmében biztosítási kötelezettséget alapoz meg (pl: „Nagy-Britanniában végzett kereső tevékenységem alapján az ottani jogszabályok szerint a járulékfizetési kötelezettségemnek eleget teszek.”).

 

2. Az EGT tagállamban biztosított személynek kell-e Magyarországon járulékot fizetnie, valamint Magyarországon hogyan vehet igénybe ellátást az Európai Egészségbiztosítási Kártyával? Van-e lehetősége Magyarországon valamilyen járulékfizetésre, hogy ne csak az orvosilag szükséges ellátásokat vehesse igénybe?

Közösségi rendelet alapján, a tagállamok valamelyikében dolgozó személy kizárólag abban a tagállamban kötelezett járulékfizetésre, ahol kereső tevékenységet folytat. Így, a magyar jogszabályok alapján fennálló társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség rá nem terjed ki, illetve annak önkéntes teljesítésére sincs lehetőség.

Az egyik tagállamban biztosított személy Magyarországon való ideiglenes tartózkodása alatt orvosilag szükséges egészségügyi ellátásokra jogosult, a tartózkodás tervezett idejére és az egészségi állapotra tekintettel. Az ellátásokat - az egyenlő elbánás elve szerint - ugyanolyan feltételekkel veheti igénybe, mint egy magyar biztosított. A jogosultságot az illetékes tagállamban kiállított Európai Egészségbiztosítási Kártya (EU-kártya) igazolja. Tehát a másik EGT tagállamban biztosított személy a külföldi biztosítója által kiállított EU-Kártyával, illetve az azt helyettesítő nyomtatvánnyal veheti igénybe az ellátást.

Amennyiben a külföldön biztosított rendelkezik TAJ kártyával, akkor a magyar egészségügyi ellátások igénybevételéhez azt nem használhatja (kizárólag a külföldi EU-kártyát). Miután az EU-kártya az ideiglenes tartózkodás alkalmával felmerült, orvosilag szükséges egészségügyi ellátás igénybevételére szolgál, használatával tervezett egészségügyi ellátás nem vehető igénybe!

Tervezett (gyógykezelési szándékú hazautazás esetén) ellátást a külföldi biztosító által kiállított – az előzetes engedélyt megtestesítő – S2-es nyomtatvány alapján lehet igénybe venni. Az engedélyt igazoló S2 nyomtatvány kiadásának feltételeiről az illetékes – külföldi – biztosító nyújt felvilágosítást. A nyomtatvány felhasználása érdekében a beteg és a szolgáltató közötti előzetes egyeztetés szükséges.

Amennyiben egy EGT tagállam területén dolgozó, és ott biztosított személynek Magyarországon van az állandó lakóhelye, akkor az illetékes – külföldi – biztosító által kiállított igazolás [2] alapján, Magyarországon is teljes körű természetbeni egészségügyi ellátásra jogosult.

Az igazolást a külföldi biztosító küldi meg a lakóhely szerint illetékes fővárosi/megyei kormányhivatalnak. A jogosultság bejegyzését követően a külföldi biztosított a magyar TAJ-szám alapján veheti igénybe az ellátást Magyarországon. A jogosultság-igazolás kiállításának feltételeiről az illetékes – külföldi – biztosító nyújt felvilágosítást.

Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a lakóhely fogalmát az illetékes állam a saját jogszabályai szerint értelmezi. Tapasztalataink szerint a Magyarországon teljes körű ellátásra jogosító igazolás kiállítására Nagy-Britanniában, Írországban, illetve Olaszországban munkát vállaló magyar állampolgárok esetében éppen a lakóhely fogalomnak a magyar jogszabályoktól eltérő értelmezése miatt nem kerül sor. Az EU-Kártya azonban az orvosilag szükséges mértékig feljogosít az ellátások igénybevételére. (Ld. még 13. kérdés.)

 

3. Másik EGT-tagállamban született magyar szülők gyermeke esetén hogyan lehet TAJ kártyához jutni, valamint igényelhető-e csecsemőgondozási díj (Csed) és gyermekgondozási díj (Gyed), ha igen, hogyan?

A másik EGT tagállamban született gyermek számára a magyar születési anyakönyvi kivonatot kell beszerezni, amelyre vonatkozóan az eljárást a külföldi konzulátuson vagy az illetékes anyakönyvi hivatalban lehet megindítani. A magyar anyakönyvezést követően az illetékes okmányirodánál van lehetőség magyarországi lakóhely/tartózkodási hely létesítésére. Ezek alapján a gyermek egészségügyi ellátásra való jogosultságot szerez Magyarországon. A jogosultság igazolására szolgáló TAJ-kártya kiadását a lakóhely szerint illetékes fővárosi/megyei kormányhivatalnál lehet kezdeményezni.

A másik EGT tagállamban a gyermek ellátása az Európai Egészségbiztosítási Kártyával történik, melyet a TAJ-kártya kiadását követően szintén a megyei/fővárosi kormányhivatal állít ki. 

Csecsemőgondozási díj (Csed) és a gyermekgondozási díj (Gyed) igénylésével kapcsolatban az alábbiakat szükséges figyelembe venni:

Az egyik EGT-tagállamban biztosított személyre kizárólag azt a tagállami jogot kell alkalmazni, ahol az illető személy biztosítva van (biztosítás helye szerinti jog), függetlenül attól, hogy melyik tagállamban lakik, vagy tartózkodik. Ez azt jelenti, hogy a külföldi biztosítási jogviszony ideje alatt Magyarországon Gyed-re, és Csed-re, nem jogosult a magyar állampolgár. 

A külföldi biztosítási jogviszony megszűnését követően Csed-re és Gyed-re való jogosultság feltétele, hogy Magyarországon pénzbeli ellátásra jogosító biztosítási jogviszonyt létesítsen. További feltétel mindkét ellátásnál, hogy a gyermeket szülő anya esetében szülést, a szülő esetében pedig az ellátás igénylését megelőző két éven belül legalább 365 napi biztosítási idővel rendelkezzen. A biztosítási időbe a másik EGT tagállamban szerzett biztosítási időket is be kell számítani, amennyiben azt az érintett – igénylő – a külföldi (korábban illetékes) biztosító által kiállított E 104-es nyomtatvánnyal igazolja. Az ellátás összegének megállapításakor azonban a külföldi kereset nem vehető figyelembe.

 

Példa:

Magyar állampolgár Nagy-Britanniában rendelkezik biztosítási jogviszonnyal. Ezt követően a brit biztosítási jogviszonyát megszünteti, és hazatér Magyarországra, ahol biztosítási jogviszonyt létesít. A magyarországi jogviszony fennállása alatt kiderül, hogy terhes. Csecsemőgondozási díjra (Csed) és Gyed-re válhat jogosulttá, amennyiben az E 104-es nyomtatvánnyal együttesen igazolni tudja a 365 napos biztosításban töltött idejét. A Nagy-Britanniában megszerzett jövedelmet ugyanakkor figyelmen kívül kell hagyni!

 

4. Ha valakinek nincs Európai Egészségbiztosítási Kártyája, de szükségessé válik egészségügyi ellátása valamelyik EGT tagállamban, hogy vehet igénybe ellátást? Visszaigényelhető-e, és hogyan az ellátás költsége számla alapján? 

Amennyiben a magyar egészségügyi szolgáltatásokra jogosult személy egy másik EGT tagállam területén a szükséges egészségügyi ellátás igénybevételekor nem tudja felmutatni az Európai Egészségbiztosítási Kártyáját, vagy az azt helyettesítő nyomtatványt, akkor az igénybe vett egészségügyi ellátásért közvetlenül a külföldi egészségügyi szolgáltatónak köteles fizetni. Ez esetben a magyar biztosított a lakóhelye szerint illetékes fővárosi/megyei kormányhivataltól a kifizetett számla alapján kérhet költségtérítést. Az erre vonatkozó igény az ellátást követően visszamenőleg 6 hónapon belül érvényesíthető. A megyei/fővárosi kormányhivatal az utólagosan benyújtott számla összegét olyan mértékben köteles megtéríteni, amilyen mértékben a külföldi teherviselő a szolgáltatót az adott ellátás nyújtásáért finanszírozta volna, ha a magyar biztosított az Európai Egészségbiztosítási Kártya alapján vette volna igénybe az ellátást. Ebben az esetben a megyei/fővárosi kormányhivatalnak a visszatéríthető összeg meghatározásához fel kell vennie a kapcsolatot a külföldi biztosítóval. 

Fontosnak tartjuk megjegyezni azonban, hogy egyes EGT tagállamokban a betegnek fizetnie kell ún. kórházi ápolási hozzájárulást (co-payment, Zuzahlung, ticket modérateur, forfait journalier), mely összeg kifizetését a helyi biztosítottaknak is törvény írja elő. A közösségi rendeletekben rögzített egyenlő bánásmód elve a hozzájárulás fizetését mindenki számára kötelezővé teszi, tehát ezt az Európai Egészségbiztosítási Kártyával rendelkező külföldinek is ki kell fizetnie. Ennek mértéke országonként változó, amely mind a belföldi, mind a külföldi állampolgárokat - állampolgárságra való tekintet nélkül – egyaránt terheli, és amely összeg megfizetése alól a kiállított Európai Egészségbiztosítási Kártya sem mentesít, tehát a számla e részének rendezése továbbra is az ellátást igénybevevőt terheli. Szükséges megjegyezni, továbbá, hogy Franciaország, Luxemburg, Belgium területén igénybevett járóbeteg ellátás során az orvosi számlákat a betegnek kell megelőlegeznie.

 

5. Ha valaki külföldre utazik, de nem az EGT tagállamainak egyikébe, és egészségügyi ellátásra van szüksége, azt hogyan veheti igénybe?

A magyar állampolgárokat külföldön főszabály szerint az erre irányuló közösségi szabályozás, valamint a kétoldalú egyezmények szabályai szerint kell ellátni. Amennyiben az adott állammal nincs ilyen egyezmény, akkor a külföldi ellátásuk költségeinek a megtérítésére a magyar belső jog szabályai irányadóak.

 

Kétoldalú egyezmények

Magyarország több kétoldalú egyezményt kötött a szociálpolitika, az egészségügyi együttműködés és a szociális biztonság terén. Az egyezmények három csoportra oszthatók az igénybe vehető ellátások és az ellátásra jogosult személyi kör sajátosságai alapján:

  • Teljes körű ún. szociálpolitikai egyezmények,
  • Egészségügyi együttműködési egyezmények,
  • Szociális biztonsági egyezmények.

 Teljes körű ún. szociálpolitikai egyezmények

  • Jugoszlávia ( Macedónia, Koszovó)
  • Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna)

Az egyezmények rendelkezései szerint egészségügyi ellátásban, az egyezményben részes államok valamelyikében állampolgársággal rendelkező személy részesül. Átmenetileg a szerződő államban tartózkodás esetén a tartózkodás helye szerinti állam térítésmentesen nyújt a másik fél állampolgárai számára sürgősségi egészségügyi ellátást, amennyiben az érvényes útiokmány (útlevél) felmutatásával igazolja jogosultságát. A sürgősségi ellátásokon túlmenően (kifejezetten gyógykezelési szándékkal érkező állampolgárok részére) további ellátás csak térítés ellenében biztosítható.

 

Egészségügyi együttműködési egyezmények

Ezek az egyezmények is hasonlóan a szociálpolitikai egyezményekhez – az egyéni, helyben szokásos önrészek kivételével - ingyenes ellátást biztosítanak a szerződő felek állampolgárainak heveny megbetegedés vagy halaszthatatlan orvosi beavatkozást igénylő esetekben.

  • Jordán Hasemita Királyság
  • Kuvait
  • Angolai Népi Köztársaság
  • Iraki Köztársaság
  • Koreai Népi Demokratikus Köztársaság
  • Kubai Köztársaság
  • Mongólia

 

Szociális biztonsági egyezmények

 

Montenegró

A Magyarországon egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyek (munkavállalók, egyéni és társas vállalkozók, nyugdíjasok, kiskorúak tanulók, egészségügyi szolgáltatási járulékot fizető személyek) átmeneti montenegrói tartózkodásuk esetén a HU/CG 111 jelű nyomtatvánnyal vehetik igénybe a sürgősségi egészségügyi ellátást.

Bosznia-Hercegovina

A magyar-bosnyák egyezmény szerint az átmenetileg a másik államban tartózkodó biztosított személyek a sürgősségi ellátást ugyanolyan feltételek mellett vehetik igénybe, mint az adott államban biztosítottak. A magyar biztosítottak a HU/BH 111, a boszniai biztosítottak pedig a BH/HU 111 jelű formanyomtatvánnyal vehetik igénybe a sürgősségi ellátásokat.

Szerbia

A magyar-szerb egyezmény szerint az átmenetileg a másik államban tartózkodó biztosított személyek a sürgősségi ellátást ugyanolyan feltételek mellett vehetik igénybe, mint az adott államban biztosítottak. A magyar biztosítottak a HUN/SRB 111 jelű formanyomtatvánnyal, illetve 2015. január 1-től Európai Egészségbiztosítási Kártyával is, a szerb biztosítottak pedig az SRB/HUN 111 jelű formanyomtatvánnyal vehetik igénybe a sürgősségi ellátásokat.

 

Hatályos magyar szabályozás

Az EGT tagállamokon kívül, illetve kétoldalú egyezménnyel nem érintett országban az egészségügyi ellátások költségét a beteg maga viseli.

A hatályos magyar jogszabály alapján a betegnek arra van lehetősége, hogy a külföldön igénybe vett sürgősségi ellátások, illetve a betegszállítás költségeit utólag a lakóhely szerint illetékes fővárosi/megyei kormányhivataltól igényelje. Ebben az esetben a fővárosi/megyei kormányhivatal az ellátás költségeiből annyit térít, amennyibe az ellátás Magyarországon került volna (magyar belföldi költségmérték).

Az igény-bejelentés eljárásának szabályai:

Az ún. „harmadik állam” területén igénybe vett egészségügyi szolgáltatás és sürgősségi betegszállítás költségének megtérítésére vonatkozó igénybejelentéshez csatolni kell a külföldi számlát, a számla fordítását és az annak kiegyenlítésére vonatkozó igazolást, továbbá – amennyiben a számlából nem állapítható meg az igénybe vett egészségügyi szolgáltatás, akkor az erre vonatkozó igazolást vagy kórházi zárójelentést és ezek fordítását is. Az igényt legkésőbb a hazaérkezést követő 30 napon belül be kell jelenteni az illetékes kormányhivatalnál. Az igénybejelentés jogvesztő határideje az ellátást követő 6 hónap.

 

6. Külföldi állampolgár letelepedési engedéllyel rendelkezik, de nincs jövedelme, hogyan kaphat TAJ-t?

A Magyar Köztársaság területén a letelepedési engedéllyel rendelkező személy a társadalombiztosítási jogszabályok értelmében belföldinek minősül, - és, amennyiben nem biztosított, illetve egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult a jogszabály alapján – köteles havonta 7.050,- Ft (napi összege: 235,-Ft) egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. A járulékfizetés teljesítése ügyében a magyarországi lakóhely szerint illetékes adóhatósághoz kell fordulni.

 

7. Az EGT tagállamokban tanulók milyen feltételekkel jogosultak a magyarországi egészségügyi ellátásokra? Ha nem rendelkeznek jogosultsággal, hogyan vehetnek igénybe külföldön/itthon ellátást?

A hazai szabályozás alapján a tanulói/hallgatói jogviszony a beiratkozástól a diákigazolványra való jogosultság napjáig tart, ideértve a szünetelés idejét is.

Tehát ha egy nagykorú diák a külföldi tanulmányai idejére szünetelteti a magyarországi tanulmányait, akkor továbbra is jogosult - járulékfizetés nélkül - a magyarországi egészségügyi ellátásokra. Ezen jogosultsága alapján kiállítható számára az EU-kártya.

A külföldön tanuló és Magyarországon hallgatói jogviszonyban nem álló diák a külföldi hallgatói jogviszonyára tekintettel nem jogosult Magyarországon az egészségügyi szolgáltatásokra. Amennyiben a külföldön tanuló diáknak az állandó lakóhelye Magyarországon van, akkor - egyéb jogosultság hiányában - 7.050,- Ft (napi összege: 235,-Ft) egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie. A járulékfizetési kötelezettséget hozzátartozó, vagy egyéb személy átvállalhatja. E jogviszony alapján jogosult lesz az EU-Kártyára.

A járulékfizetés teljesítése ügyében az állandó lakóhely szerint illetékes adóhatósághoz kell fordulni.

 

8. A hazánkban nappali tagozaton tanuló nagykorú külföldi diákoknak (középfokú intézmény, felsőfokú intézmény) egészségbiztosításuk érdekében mit kell tenni?

A felsőoktatásban tanulmányokat folytató külföldi diákok közül kizárólag azok lesznek automatikusan jogosultak a magyarországi egészségügyi ellátásra, akik nemzetközi szerződés vagy az oktatásért felelős minisztérium által adományozott ösztöndíj alapján létesítenek hallgatói jogviszonyt, továbbá az a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó - magyar állampolgársággal nem rendelkező - személy, aki a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében államilag támogatott, vagy magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzési formában hallgatói jogviszonyban áll.

E személyek esetében a felsőoktatási intézménynek a fővárosi/megyei kormányhivatal felé történő bejelentése alapján az érintett TAJ-számra lesz jogosult.

Amennyiben a hallgatói jogviszony nem a fentieken alapul, a külföldi diákok egészségügyi ellátásra való jogosultsága az alábbiak szerint alakul.

Az EGT-tagállamokból érkező diákok a külföldi biztosítójuk által kiállított EU-kártyával az orvosilag szükséges egészségügyi ellátásokra szereznek jogosultságot.

Amennyiben az EGT-tagállamból érkező diák nem rendelkezik EU-kártyával, és állandó lakóhelyét Magyarországra teszi át, akkor Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által kiadott tartózkodásra jogosító okmány alapján létesített magyarországi állandó lakóhely alapozza meg a 7.050,- Ft (napi összege: 235,-Ft) összegű egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségét, amely alapján TAJ-kártyára lesz jogosult.

Amennyiben a diák az EGT-tagállamon kívüli harmadik államból érkezik, és tartózkodásra jogosító okmánnyal rendelkezik, akkor a tartózkodási helye szerint illetékes fővárosi/megyei kormányhivatalnál megállapodást köthet.

A megállapodás alapján havonta a minimálbér 30%-ának megfelelő összegű járulék fizetendő, amennyiben a diák nappali rendszerű képzésben vesz részt. Amennyiben nem nappali képzés keretében folytatja a tanulmányait, úgy a minimálbér 50 %-ának megfelelő járulék fizetendő. A megállapodás megkötését követő első hat hónapban az érintett személy sürgősségi ellátásokra jogosult. Abban az esetben azonban, ha az illető a megállapodás megkötésével egyidejűleg hat havi járulékot megfizet, akkor a megállapodás megkötését követő hónap első napjától teljes körben jogosulttá válik az egészségügyi szolgáltatásokra.

 

9. Több olyan jelzés is érkezett, hogy Magyarországon nem fogadja el az egészségügyi szolgáltató az EU-kártyát. Tudják-e a szolgáltatók hogyan használható az EU-kártya, mi a teendő, ha mégsem fogadják el?

Az OEP-el finanszírozási szerződésben álló egészségügyi szolgáltatók kötelesek elfogadni az Európai Egészségbiztosítási Kártyát, illetve a Kártyahelyettesítő nyomtatványt, amennyiben az ellátás orvosilag szükséges volt. Az orvosilag szükséges ellátás megítélése minden esetben orvos-szakmai kérdés. Az Európai Egészségbiztosítási Kártyával, vagy az azt helyettesítő nyomtatvánnyal igénybevett ellátásokat az egészségügyi szolgáltató ún. „E” térítési kategóriában jelenti az OEP felé. Az OEP ezen ellátásokat ugyanúgy finanszírozza, mintha a szolgáltató egy magyar biztosítottat látott volna el, azzal a különbséggel, hogy ezen ellátásokra nem vonatkoznak a teljesítménykorlátozások. Az így kifizetett összegeket az OEP elszámolja a Kártyát/nyomtatványt kiállító külföldi biztosítóval.

 A biztosítottnak abban az esetben kell fizetnie:

  • amennyiben nem volt ún. orvosilag szükséges az egészségügyi ellátás,
  • amennyiben nem szerződött szolgáltatónál vették igénybe az ellátást
  • amennyiben nem mutatta be a Kártyát, illetve kártyahelyettesítő nyomtatványt.

Amennyiben a külföldi betegnek ki kell fizetnie a számlát (pl. nem mutatta be az Európai Egészségbiztosítási Kártyáját) az EU-kártyát kiállító biztosítójától kérhet visszatérítést. Ebben az esetben a külföldi biztosító keresi meg az egészségügyi ellátás helye szerint területileg illetékes megyei/fővárosi kormányhivatalt annak érdekében, hogy tájékoztatást kapjon az OEP által finanszírozott összeg nagyságáról.

Az OEP az összes szolgáltatót tájékoztatta ellátási kötelezettségeiről, az erre vonatkozó tájékoztató szöveg az OEP honlapján is megtalálható.

 

10. Az „EU”-s közösségi tisztviselők biztosítására vonatkozó szabályok

Az uniós rendeletek hatálya alá nem tartoznak azon személyek, akik az Európai Unió szerveinél közösségi tisztviselőként dolgoznak. Ők a közösségi külön biztosítási rendszerben biztosítottak az Európai Közösség intézményeinek tisztviselőire vonatkozó szabályzat (Staff Regulation) szerint.

A 2008. január 1-jétől hatályos jogszabályok szerint e személyekre a magyar kötelező társadalombiztosítási rendszer hatálya nem terjed ki. A fentiekre tekintettel ezért az EU szerveinél dolgozó tisztségviselőket nem terheli az egészségügyi szolgáltatási járulék, 7.050,- Ft (napi összege: 235,-Ft) fizetésének kötelezettsége. Magyarországi biztosítási jogviszony hiányában térítés ellenében vehetik igénybe az egészségügyi ellátásokat itthon. A szolgáltatótól kapott számlával a közösségi tisztviselő számol el az illetékes közösségi intézménnyel.

A közösségi tisztségviselő a magyar egészségügyi szolgáltatások biztosítására megállapodást köthet a tartózkodási helye szerint illetékes megyei/fővárosi kormányhivatalnál.

A megállapodás alapján havonta a minimálbér 50%-ának megfelelő összegű járulék fizetendő. A megállapodás megkötését követő első hat hónapban az érintett személy sürgősségi ellátásokra jogosult. Abban az esetben azonban, ha az illető a megállapodás megkötésével egyidejűleg hat havi járulékot megfizet, akkor a megállapodás megkötését követő hónap első napjától teljes körben jogosulttá válik az egészségügyi szolgáltatásokra.

 

11. Ha az EGT-tagországban (nem Magyarországon) biztosított magyar állampolgár a magyar jogosítványát/vadász-engedélyét kívánja itthon meghosszabbítani, melynek feltétele az egészségügyi vizsgálat, akkor mi a teendő. Szükséges-e TAJ-t felmutatni, a szolgáltató köteles-e a jogviszonyt ellenőrizni? Ezek hiányában igénybe vehet-e ilyen, az OEP által nem finanszírozott ellátást? Mi történik, ha ennek keretében pl. laborvizsgálatot kér a háziorvos?

A járművezetői és egyéb alkalmassági vizsgálat nem tartozik az OEP által finanszírozott egészségügyi szolgáltatások körébe, ezért azok nem vehetőek igénybe uniós nyomtatványokkal Magyarországon. A vizsgálatot egyébiránt a közúti járművezetők egészségügyi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992. (VI.26.) NM. rendelet 8. §-a értelmében az illetékes háziorvos végzi el, amely térítésköteles. A vizsgálat az orvos döntése alapján kiterjedhet a látásvizsgálatra, laborvizsgálatra, melynek költségeit szintén az engedélyt igénylő személy állja.

 

12. Mentés, szállítás költsége hegyi baleset, mentés esetén

A hegyi balesetet szenvedettek felkutatása, a hegyi mentés, valamint a völgybe való szállítás rendszerint az adott ország biztosítottainak is díjköteles. A felszámított díjat az egészségbiztosító gyakran nem téríti meg, a betegeknek a díjat saját magának kell megfizetnie, vagy szabadidő- és sportbiztosítást köthetnek rá, esetleg a hitelkártyákhoz tartozó biztosításukat használhatják fel. Hegyi mentés és különösen a helikopteres mentőszállítás esetén számíthatunk arra, hogy a mentés díját a mentőszolgáltató kiszámlázza. Gyakran a helyi egészségbiztosító sem a mentőszámla összegét téríti, hanem abból csak egy előre meghatározott fix összeget. (A síbalesetekkel kapcsolatos bővebb információ a Polgároknak/Ellátás külföldön menüpont alatt található.)

 

13. Ha EGT-tagországban (nem Magyarországon) biztosított személy hazalátogatása során egészségügyi ellátást vesz igénybe, mit kell felmutatnia: TAJ-t, vagy EU-kártyát? Ha TAJ-t mutat fel, és a rendszer jelzi, hogy nincs jogviszonya, behajtják-e rajta az elmaradt – ámde külföldön megfizetett – járulékot?

Az uniós rendeletek alapján az egyik tagállamban biztosított személy Magyarországon való ideiglenes tartózkodása alatt orvosilag szükséges egészségügyi ellátásokra jogosult, a tartózkodás tervezett idejére és az egészségi állapotra való tekintettel. Az ellátásokat az egyenlő elbánás elve szerint ugyanolyan feltételekkel veheti igénybe, mint egy magyar biztosított. A jogosultságot az Európai Egészségbiztosítási Kártya (EU-kártya) igazolja. Tehát az EGT területén dolgozó magyar állampolgárok Magyarországon nem a „TAJ kártyával”, hanem a külföldi biztosítójuk által kiállított Európai Egészségbiztosítási Kártyával, illetve az azt helyettesítő nyomtatvánnyal vehetik igénybe az ellátást. Az EU-kártyával az ideiglenes tartózkodás alkalmával felmerült, orvosilag szükséges egészségügyi ellátás vehető igénybe, a tervezett egészségügyi ellátás igénybe vételére az EU-kártya nem használható fel.

Tervezett (gyógykezelési szándékú hazautazás esetén) ellátást a külföldi biztosító által kiadott előzetes engedély (S2) alapján lehet igénybe venni. Az engedély kiadásának feltételeiről az illetékes – külföldi – biztosító nyújt felvilágosítást. Az engedélyt tartalmazó igazolás felhasználása érdekében a beteg és a szolgáltató közötti előzetes egyeztetés szükséges.

Amennyiben egy EGT tagállam területén dolgozó, és ott biztosított magyar állampolgárnak Magyarországon van az állandó lakóhelye, akkor az illetékes – külföldi – biztosító által kiállított igazoló nyomtatvány (S1) alapján, Magyarországon is teljes körű természetbeni egészségügyi ellátásra jogosult.

A jogosultságigazolás a külföldi biztosító küldi meg a lakóhely szerint illetékes fővárosi/megyei kormányhivatalnak. A jogosultság bejegyzését követően a külföldi biztosított a magyar TAJ-szám alapján veheti igénybe az ellátást Magyarországon. A igazolás kiállításának feltételeiről az illetékes – külföldi – biztosító nyújt felvilágosítást.

Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a lakóhely fogalmát az illetékes állam a saját jogszabályai szerint értelmezi. Tapasztalataink szerint a másik tagállambeli lakóhelyen teljes körű egészségügyi ellátást biztosító nyomtatvány kiállítására Nagy-Britanniában, Írországban, illetve Olaszországban munkát vállaló magyar állampolgárok esetében éppen a lakóhely fogalomnak a magyar jogszabályoktól eltérő értelmezése miatt nem kerül sor. Az Európai Egészségbiztosítási Kártya azonban az orvosilag szükséges mértékig feljogosít az ellátások igénybevételére.

 


 

[1] EGT tagállamok: EU tagállamok, illetve Norvégia, Liechtenstein, Izland, a szociális biztonsági koordináció része továbbá Svájc is

[2] E 106 jelű nyomtatvány, vagy 2010. május 1. után S1 dokumentum.

[3] A téríthető összeg mértéke évente változik, a megjelölt összeg csak a hozzávetőleges nagyságrendet jelöli.