FőoldalFelső menüLakosságnakEllátás külföldönGYIK - Gyakran ismételt kérdések

GYIK - Gyakran ismételt kérdések

Egészségügyi ellátás külföldön, a külföldön dolgozók biztosítási jogviszonya, ellátása Magyarországon


1. EGT tagállamban dolgozónak kell-e Magyarországon jeleznie, hogy külföldön dolgozik? 

Amennyiben a magyar állampolgár az Európai Gazdasági Térség (EGT) valamely tagállamában vállal munkát, akkor rá annak a tagállamnak a szociális biztonsági szabályai vonatkoznak, ahol keresőtevékenységet folytat és kizárólag ott kötelezett járulékfizetésre. A magyar jogszabályok alapján fennálló társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség rá nem terjed ki, illetve annak önkéntes teljesítésére sincs lehetősége.

Annak érdekében, hogy az EGT valamely tagállamában dolgozó személy a közösségi jogszabályban foglaltaknak eleget tegyen, illetve, hogy Magyarországon a járulékfizetési kötelezettség alól mentesüljön, illetve annak érdekében, hogy elkerülje a kettős járulékfizetést, bejelentést kell tennie a lakóhelye szerint illetékes megyeszékhelyen működő járási hivatalnál a „Bejelentkező lap külföldön biztosítással rendelkezők részére” elnevezésű, a www.neak.gov.hu weboldalról letölthető nyomtatványon. A bejelentést a külföldi biztosítási jogviszony létrejöttét, illetve megszűnését követő 15 napon belül kell megtenni. A bejelentés elmulasztása mulasztási bírság kiszabását vonhatja maga után.

http://neak.gov.hu/data/cms1018310/NEU.70.K.pdf 

A bejelentési kötelezettség kiterjed a saját biztosítási rendszerrel rendelkező nemzetközi szervezet alkalmazottjaira, azaz pl.: az ENSZ, WHO, és az Európai Unió szerveinek alkalmazottaira is. Számukra más adattartalmú bejelentőlap került kialakításra, ez is letölthető a NEAK honlapjáról. 

http://neak.gov.hu/data/cms1018312/NEU.71.K.pdf 

 

2. Az EGT tagállamban biztosított személynek kell-e Magyarországon járulékot fizetnie, valamint Magyarországon hogyan vehet igénybe ellátást az Európai Egészségbiztosítási Kártyával? Van-e lehetősége Magyarországon valamilyen járulékfizetésre, hogy ne csak az orvosilag szükséges ellátásokat vehesse igénybe? 

Közösségi rendelet alapján, a tagállamok valamelyikében dolgozó személy kizárólag abban a tagállamban kötelezett járulékfizetésre, ahol kereső tevékenységet folytat. Így, a magyar jogszabályok alapján fennálló társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség rá nem terjed ki, illetve annak önkéntes teljesítésére sincs lehetőség.

Az egyik tagállamban biztosított személy Magyarországon való ideiglenes tartózkodása alatt orvosilag szükséges egészségügyi ellátásokra jogosult, a tartózkodás tervezett idejére és az egészségi állapotra tekintettel. Az ellátásokat - az egyenlő elbánás elve szerint - ugyanolyan feltételekkel veheti igénybe, mint egy magyar biztosított. A jogosultságot az illetékes tagállamban kiállított Európai Egészségbiztosítási Kártya (EU-kártya) igazolja. Tehát a másik EGT tagállamban biztosított személy a külföldi biztosítója által kiállított EU-Kártyával, illetve az azt helyettesítő nyomtatvánnyal veheti igénybe az ellátást.

Amennyiben a külföldön biztosított rendelkezik TAJ kártyával, akkor a magyar egészségügyi ellátások igénybevételéhez azt nem használhatja (kizárólag a külföldi EU-kártyát). Miután az EU-kártya az ideiglenes tartózkodás alkalmával felmerült, orvosilag szükséges egészségügyi ellátás igénybevételére szolgál, használatával tervezett egészségügyi ellátás nem vehető igénybe! 

Tervezett (gyógykezelési szándékú hazautazás esetén) ellátást a külföldi biztosító által kiállított – az előzetes engedélyt megtestesítő – S2-es nyomtatvány alapján lehet igénybe venni. Az engedélyt igazoló S2 nyomtatvány kiadásának feltételeiről az illetékes – külföldi – biztosító nyújt felvilágosítást. A nyomtatvány felhasználása érdekében a beteg és a szolgáltató közötti előzetes egyeztetés szükséges. 

Amennyiben egy EGT tagállam területén dolgozó, és ott biztosított személynek Magyarországon van az állandó lakóhelye, akkor az illetékes – külföldi – biztosító által kiállított igazolás alapján, Magyarországon is teljes körű természetbeni egészségügyi ellátásra jogosult. Ehhez saját külföldi biztosítójánál kell E 106 vagy E 121 nyomtatványt igényelnie. 

Az igazolást a külföldi biztosító küldi meg a lakóhely szerint illetékes megyeszékhelyen működő járási hivatalnak. A jogosultság bejegyzését követően a külföldi biztosított a magyar TAJ-szám alapján veheti igénybe az ellátást Magyarországon. A jogosultság-igazolás kiállításának feltételeiről az illetékes – külföldi – biztosító nyújt felvilágosítást.

 

3. Ha valakinek nincs Európai Egészségbiztosítási Kártyája, de szükségessé válik egészségügyi ellátása valamelyik EGT tagállamban, hogy vehet igénybe ellátást? Visszaigényelhető-e, és hogyan az ellátás költsége számla alapján?

Amennyiben a magyar egészségügyi szolgáltatásokra jogosult személy egy másik EGT tagállam területén a szükséges egészségügyi ellátás igénybevételekor nem tudja felmutatni az Európai Egészségbiztosítási Kártyáját, vagy az azt helyettesítő nyomtatványt, akkor az igénybe vett egészségügyi ellátásért közvetlenül a külföldi egészségügyi szolgáltatónak köteles fizetni. Ez esetben a magyar biztosított a lakóhelye szerint illetékes megyeszékhelyen működő járási hivatalnál a kifizetett számla alapján kérhet költségtérítést. Az erre vonatkozó igény az ellátást követően visszamenőleg 6 hónapon belül érvényesíthető. A megyeszékhelyen működő járási hivatal az utólagosan benyújtott számla összegét olyan mértékben köteles megtéríteni, amilyen mértékben a külföldi teherviselő a szolgáltatót az adott ellátás nyújtásáért finanszírozta volna, ha a magyar biztosított az Európai Egészségbiztosítási Kártya alapján vette volna igénybe az ellátást. Ebben az esetben a megyeszékhelyen működő járási hivatalnak a visszatéríthető összeg meghatározásához fel kell vennie a kapcsolatot a külföldi biztosítóval. 

Fontosnak tartjuk megjegyezni azonban, hogy egyes EGT tagállamokban a betegnek fizetnie kell ún. kórházi ápolási hozzájárulást, önrészt (pl.: co-payment, Zuzahlung, ticket modérateur, forfait journalier, stb.), mely összeg kifizetését a helyi biztosítottaknak is törvény írja elő. A közösségi rendeletekben rögzített egyenlő bánásmód elve a hozzájárulás fizetését mindenki számára kötelezővé teszi, tehát ezt az Európai Egészségbiztosítási Kártyával rendelkező külföldinek is ki kell fizetnie. Ennek mértéke országonként változó, amely mind a belföldi, mind a külföldi állampolgárokat - állampolgárságra való tekintet nélkül – egyaránt terheli, és amely összeg megfizetése alól a kiállított Európai Egészségbiztosítási Kártya sem mentesít, tehát a számla e részének rendezése továbbra is az ellátást igénybevevőt terheli.

 

4. Ha valaki külföldre utazik, de nem az EGT tagállamainak egyikébe, és egészségügyi ellátásra van szüksége, azt hogyan veheti igénybe? 

A magyar ellátásra jogosult személyeket külföldön főszabály szerint az erre irányuló közösségi szabályozás, valamint a kétoldalú egyezmények szabályai szerint kell ellátni. Amennyiben az adott állammal nincs ilyen egyezmény, akkor a külföldi ellátásuk költségeinek a megtérítésére a magyar belső jog szabályai irányadóak. Amennyiben a magyar ellátásra jogosult személy olyan országban tartózkodik, amellyel Magyarországnak nincs egészségügyi rendelkezéseket tartalmazó megállapodása (pl.: USA, Kanada, Mexikó, Bali, Thaiföld, stb.) mindenképpen utasbiztosítás megkötése ajánlott. Ha ezekben az országokban utasbiztosítás nélkül kényszerül ellátást igénybe venni a magyar biztosított turista, úgy a magyar kötelező társadalombiztosítás kizárólag a magyar belföldi költségmérték erejéig vállalhat át bármilyen költséget – azaz amennyibe az adott ellátás egy magyar kórházban került volna finanszírozásra. Tapasztalataink szerint, a belföldi költségmérték számos harmadik állam ellátási költségeivel szemben elenyésző.

 

Kétoldalú egyezmények 

Magyarország több kétoldalú egyezményt kötött a szociálpolitika, az egészségügyi együttműködés és a szociális biztonság terén. Az egyezmények három csoportra oszthatók az igénybe vehető ellátások és az ellátásra jogosult személyi kör sajátosságai alapján: 

  • Teljes körű ún. szociálpolitikai egyezmények,
  • Egészségügyi együttműködési egyezmények,
  • Szociális biztonsági egyezmények.

 Teljes körű ún. szociálpolitikai egyezmények 

  • Jugoszlávia (Koszovó)
  • Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna)

Az egyezmények rendelkezései szerint egészségügyi ellátásban, az egyezményben részes államok valamelyikében állampolgársággal rendelkező személy részesül. Átmenetileg a szerződő államban tartózkodás esetén a tartózkodás helye szerinti állam térítésmentesen nyújt a másik fél állampolgárai számára sürgősségi egészségügyi ellátást, amennyiben az érvényes útiokmány (magyar útlevél) felmutatásával igazolja jogosultságát. A sürgősségi ellátásokon túlmenően (kifejezetten gyógykezelési szándékkal érkező állampolgárok részére) további ellátás csak térítés ellenében biztosítható.

 

Egészségügyi együttműködési egyezmények 

Ezek az egyezmények is hasonlóan a szociálpolitikai egyezményekhez – az egyéni, helyben szokásos önrészek kivételével - ingyenes ellátást biztosítanak a szerződő felek állampolgárainak heveny megbetegedés vagy halaszthatatlan orvosi beavatkozást igénylő esetekben. 

  • Jordán Hasemita Királyság
  • Kuvait
  • Angolai Népi Köztársaság
  • Iraki Köztársaság
  • Koreai Népi Demokratikus Köztársaság

 

Szociális biztonsági egyezmények 

 

Montenegró 

A Magyarországon egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyek (munkavállalók, egyéni és társas vállalkozók, nyugdíjasok, kiskorúak tanulók, egészségügyi szolgáltatási járulékot fizető személyek) átmeneti montenegrói tartózkodásuk esetén a HU/CG 111 jelű nyomtatvánnyal vehetik igénybe a sürgősségi egészségügyi ellátást.

 

Bosznia-Hercegovina 

A magyar-bosnyák egyezmény szerint az átmenetileg a másik államban tartózkodó biztosított személyek a sürgősségi ellátást ugyanolyan feltételek mellett vehetik igénybe, mint az adott államban biztosítottak. A magyar biztosítottak a HU/BH 111, a boszniai biztosítottak pedig a BH/HU 111 jelű formanyomtatvánnyal vehetik igénybe a sürgősségi ellátásokat.

 

Szerbia 

A magyar-szerb egyezmény szerint az átmenetileg a másik államban tartózkodó biztosított személyek a sürgősségi ellátást ugyanolyan feltételek mellett vehetik igénybe, mint az adott államban biztosítottak. A magyar biztosítottak a HUN/SRB 111 jelű formanyomtatvánnyal, illetve 2015. január 1-től Európai Egészségbiztosítási Kártyával is, a szerb biztosítottak pedig az SRB/HUN 111 jelű formanyomtatvánnyal vehetik igénybe a sürgősségi ellátásokat.

 

Hatályos magyar szabályozás 

Az EGT tagállamokon kívül, illetve kétoldalú egyezménnyel nem érintett országban az egészségügyi ellátások költségét a beteg maga viseli.

A hatályos magyar jogszabály alapján a betegnek arra van lehetősége, hogy a külföldön igénybe vett sürgősségi ellátások, illetve a betegszállítás költségeit utólag a lakóhely szerint illetékes fővárosi/megyei kormányhivataltól igényelje. Ebben az esetben a fővárosi/megyei kormányhivatal az ellátás költségeiből annyit térít, amennyibe az ellátás Magyarországon került volna (magyar belföldi költségmérték).

 

5. Külföldi állampolgár letelepedési engedéllyel rendelkezik, de nincs jövedelme, hogyan kaphat TAJ-t? 

Magyarország területén a letelepedési engedéllyel rendelkező személy a társadalombiztosítási jogszabályok értelmében belföldinek minősül, - és, amennyiben nem biztosított, illetve egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult a jogszabály alapján – egy év magyarországi helybenlakást követően, köteles havonta egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. A járulékfizetés teljesítése ügyében a magyarországi lakóhely szerint illetékes adóhatósághoz kell fordulni.

 

6. A hazánkban nappali tagozaton tanuló nagykorú külföldi diákoknak (középfokú intézmény, felsőfokú intézmény) egészségbiztosításuk érdekében mit kell tenni? 

A felsőoktatásban tanulmányokat folytató külföldi diákok közül kizárólag azok lesznek automatikusan jogosultak a magyarországi egészségügyi ellátásra, akik nemzetközi szerződés vagy az oktatásért felelős minisztérium által adományozott ösztöndíj alapján létesítenek hallgatói jogviszonyt, továbbá az a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó - magyar állampolgársággal nem rendelkező - személy, aki a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében államilag támogatott, vagy magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzési formában hallgatói jogviszonyban áll.

Amennyiben a hallgatói jogviszony nem a fentieken alapul, a külföldi diákok egészségügyi ellátásra való jogosultsága az alábbiak szerint alakul. Az EGT-tagállamokból érkező diákok a külföldi biztosítójuk által kiállított EU-kártyával az orvosilag szükséges egészségügyi ellátásokra szereznek jogosultságot. Amennyiben az EGT-tagállamból érkező diák nem rendelkezik EU-kártyával, és állandó lakóhelyét Magyarországra teszi át, akkor az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság által kiadott tartózkodásra jogosító okmány alapján létesített magyarországi állandó lakóhely alapozza meg az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségét, amely alapján TAJ-kártyára lesz jogosult.

Amennyiben a diák az EGT-tagállamon kívüli harmadik államból érkezik, és tartózkodásra jogosító okmánnyal rendelkezik, akkor a tartózkodási helye szerint illetékes megyeszékhelyen működő járási hivatalnál megállapodást köthet. A megállapodás alapján havonta a minimálbér 30%-ának megfelelő összegű járulék fizetendő, amennyiben a diák nappali rendszerű képzésben vesz részt. Amennyiben nem nappali képzés keretében folytatja a tanulmányait, úgy a minimálbér 50 %-ának megfelelő járulék fizetendő. A megállapodás megkötését követő első 24 hónapban az érintett személy sürgősségi ellátásokra jogosult. Abban az esetben azonban, ha az illető a megállapodás megkötésével egyidejűleg 24+1 havi járulékot megfizet, akkor a megállapodás megkötését követő hónap első napjától teljes körben jogosulttá válik az egészségügyi szolgáltatásokra – ide nem értve a transzplantációs ellátásokat, a nem sürgősségi fogászati ellátásokat, stb.

 

7. Több olyan jelzés is érkezett, hogy Magyarországon nem fogadja el az egészségügyi szolgáltató az EU-kártyát. Tudják-e a szolgáltatók hogyan használható az EU-kártya, mi a teendő, ha mégsem fogadják el? 

A NEAK-al finanszírozási szerződésben álló egészségügyi szolgáltatók kötelesek elfogadni az Európai Egészségbiztosítási Kártyát, illetve a Kártyahelyettesítő nyomtatványt, amennyiben az ellátás orvosilag szükséges volt. Az orvosilag szükséges ellátás megítélése minden esetben orvos-szakmai kérdés. Az Európai Egészségbiztosítási Kártyával, vagy az azt helyettesítő nyomtatvánnyal igénybevett ellátásokat az egészségügyi szolgáltató ún. „E” térítési kategóriában jelenti a NEAK felé. A NEAK ezen ellátásokat ugyanúgy finanszírozza, mintha a szolgáltató egy magyar biztosítottat látott volna el, azzal a különbséggel, hogy ezen ellátásokra nem vonatkoznak a teljesítménykorlátozások. Az így kifizetett összegeket a NEAK elszámolja a Kártyát/nyomtatványt kiállító külföldi biztosítóval.

 Az EU Kártyával rendelkező külföldi biztosítottnak abban az esetben kell fizetnie:

  • amennyiben nem volt ún. orvosilag szükséges az egészségügyi ellátás, hanem előre tervezhető, elektív ellátást vett igénybe;
  • amennyiben nem szerződött szolgáltatónál vették igénybe az ellátást;
  • amennyiben nem mutatta be a Kártyát, illetve kártyahelyettesítő nyomtatványt, azaz nem tudta biztosítási jogviszonyát a szolgáltatónak igazolni.

Amennyiben a külföldi betegnek ki kell fizetnie a számlát (pl. nem mutatta be az Európai Egészségbiztosítási Kártyáját) az EU-kártyát kiállító biztosítójától kérhet visszatérítést. Ebben az esetben a külföldi biztosító keresi meg az egészségügyi ellátás helye szerint területileg illetékes megyeszékhelyen működő járási hivatalt annak érdekében, hogy tájékoztatást kapjon a NEAK által finanszírozott összeg nagyságáról.

 

8. Az „EU”-s közösségi tisztviselők biztosítására vonatkozó szabályok 

Az uniós rendeletek hatálya alá nem tartoznak azon személyek, akik az Európai Unió szerveinél közösségi tisztviselőként dolgoznak. Ők a közösségi külön biztosítási rendszerben biztosítottak az Európai Közösség intézményeinek tisztviselőire vonatkozó szabályzat (Staff Regulation) szerint.

A 2008. január 1-jétől hatályos jogszabályok szerint e személyekre a magyar kötelező társadalombiztosítási rendszer hatálya nem terjed ki. A fentiekre tekintettel ezért az EU szerveinél dolgozó tisztségviselőket nem terheli az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének kötelezettsége. Magyarországi biztosítási jogviszony hiányában térítés ellenében vehetik igénybe az egészségügyi ellátásokat itthon. A szolgáltatótól kapott számlával a közösségi tisztviselő számol el az illetékes közösségi intézménnyel. A saját biztosítási rendszerrel rendelkező EU köztisztviselőjeként bejelentési kötelezettségüket az alábbi nyomtatványon tehetik meg (ld.: 1. pont): http://neak.gov.hu/data/cms1018312/NEU.71.K.pdf 

A közösségi tisztségviselő a magyar egészségügyi szolgáltatások biztosítására megállapodást köthet a magyarországi lakóhelye szerint illetékes megyeszékhelyen működő járási hivatalnál.

A megállapodás alapján havonta a minimálbér 50%-ának megfelelő összegű járulék fizetendő. A megállapodás megkötését követő első 24 hónapban az érintett személy kizárólag sürgősségi ellátásokra jogosult. Abban az esetben azonban, ha az illető a megállapodás megkötésével egyidejűleg 24+1 havi járulékot megfizet, akkor a megállapodás megkötését követő hónap első napjától teljes körben jogosulttá válik az egészségügyi szolgáltatásokra– ide nem értve a transzplantációs ellátásokat, a nem sürgősségi fogászati ellátásokat, stb.

Részletesen: http://neak.gov.hu/felso_menu/lakossagnak/ellatas_magyarorszagon/jogosultsag_az_ellatasra/az_egsszsegbiztositas_szolgaltatasaira_jogosultak/megallapodason_alapulo_jogosultsag/megallapodason_alapulo_jogosultsag.html#Mely%20ell%C3%A1t%C3%A1sok%20nem%20vehet%C5%91k%20ig%C3%A9nybe%20a%20meg%C3%A1llapod%C3%A1s%20alapj%C3%A1n? 

 

9. Ha az EGT-tagországban (nem Magyarországon) biztosított magyar állampolgár a magyar jogosítványát/vadász-engedélyét kívánja itthon meghosszabbítani, melynek feltétele az egészségügyi vizsgálat, akkor mi a teendő. Szükséges-e TAJ-t felmutatni, a szolgáltató köteles-e a jogviszonyt ellenőrizni? Ezek hiányában igénybe vehet-e ilyen, a NEAK által nem finanszírozott ellátást? Mi történik, ha ennek keretében pl. laborvizsgálatot kér a háziorvos? 

A járművezetői és egyéb alkalmassági vizsgálat nem tartozik a NEAK által finanszírozott egészségügyi szolgáltatások körébe, ezért azok nem vehetőek igénybe uniós nyomtatványokkal Magyarországon. A vizsgálatot egyébiránt a közúti járművezetők egészségügyi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992. (VI.26.) NM. rendelet 8. §-a értelmében az illetékes háziorvos végzi el, amely térítésköteles. A vizsgálat az orvos döntése alapján kiterjedhet a látásvizsgálatra, laborvizsgálatra, melynek költségeit szintén az engedélyt igénylő személy állja.

 

10. Mentés, szállítás költsége hegyi baleset, mentés esetén 

A hegyi balesetet szenvedettek felkutatása, a hegyi mentés, valamint a völgybe való szállítás rendszerint az adott ország biztosítottainak is díjköteles (ld.: Ausztria, Szlovákia, stb.). A felszámított díjat az egészségbiztosító gyakran nem téríti meg, a betegeknek a díjat saját magának kell megfizetnie, vagy szabadidő, sí- és sportbiztosítást köthetnek rá, esetleg a hitelkártyákhoz tartozó biztosításukat használhatják fel. Hegyi mentés és különösen a helikopteres mentőszállítás esetén számíthatunk arra, hogy a mentés díját a mentőszolgáltató kiszámlázza. Gyakran a helyi egészségbiztosító sem a mentőszámla összegét téríti, hanem abból csak egy előre meghatározott fix összeget.

 

11. Ha EGT-tagországban (nem Magyarországon) biztosított személy hazalátogatása során egészségügyi ellátást vesz igénybe, mit kell felmutatnia: TAJ-t, vagy EU-kártyát? Ha TAJ-t mutat fel, és a rendszer jelzi, hogy nincs jogviszonya, behajtják-e rajta az elmaradt – ámde külföldön megfizetett – járulékot? 

Az uniós rendeletek alapján az egyik tagállamban biztosított személy Magyarországon való ideiglenes tartózkodása alatt orvosilag szükséges egészségügyi ellátásokra jogosult, a tartózkodás tervezett idejére és az egészségi állapotra való tekintettel. Az ellátásokat az egyenlő elbánás elve szerint ugyanolyan feltételekkel veheti igénybe, mint egy magyar biztosított. A jogosultságot az Európai Egészségbiztosítási Kártya (EU-kártya) igazolja. Tehát az EGT területén dolgozó magyar állampolgárok Magyarországon nem a „TAJ kártyával”, hanem a külföldi biztosítójuk által kiállított Európai Egészségbiztosítási Kártyával, illetve az azt helyettesítő nyomtatvánnyal vehetik igénybe az ellátást. Az EU-kártyával az ideiglenes tartózkodás alkalmával felmerült, orvosilag szükséges egészségügyi ellátás vehető igénybe, a tervezett egészségügyi ellátás igénybe vételére az EU-kártya nem használható fel.

Tervezett (gyógykezelési szándékú hazautazás esetén) ellátást a külföldi biztosító által kiadott előzetes engedély (S2) alapján lehet igénybe venni. Az engedély kiadásának feltételeiről az illetékes – külföldi – biztosító nyújt felvilágosítást. Az engedélyt tartalmazó igazolás felhasználása érdekében a beteg és a szolgáltató közötti előzetes egyeztetés szükséges.

Amennyiben egy EGT tagállam területén dolgozó, és ott biztosított magyar állampolgárnak Magyarországon van az állandó lakóhelye, akkor az illetékes – külföldi – biztosító által kiállított igazoló nyomtatvány (S1) alapján, Magyarországon is teljes körű természetbeni egészségügyi ellátásra jogosult. A jogosultságigazolás a külföldi biztosító küldi meg a lakóhely szerint illetékes megyeszékhelyen működő járási hivatalnak. A jogosultság bejegyzését követően a külföldi biztosított a magyar TAJ-szám alapján veheti igénybe az ellátást Magyarországon. A igazolás kiállításának feltételeiről az illetékes – külföldi – biztosító nyújt felvilágosítást.

Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a lakóhely fogalmát az illetékes állam a saját jogszabályai szerint értelmezi. Tapasztalataink szerint a másik tagállambeli lakóhelyen teljes körű egészségügyi ellátást biztosító nyomtatvány kiállítására Nagy-Britanniában, Írországban, illetve Olaszországban munkát vállaló magyar állampolgárok esetében éppen a lakóhely fogalomnak a magyar jogszabályoktól eltérő értelmezése miatt nem kerül sor. Az Európai Egészségbiztosítási Kártya azonban az orvosilag szükséges mértékig feljogosít az ellátások igénybevételére.