Egészségügyi ellátások

(2017.04.13.)

Minden betegnek joga van – a jogszabályokban meghatározott keretek között – az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan (napi 24 órában) hozzáférhető és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő egészségügyi ellátáshoz. 

Az egészségügyi ellátások igénybevételét az állam különböző feltételek alapján támogatja a központi költségvetésből vagy az Egészségbiztosítási Alapból, azzal, hogy vannak olyan ellátások, amelyek külön térítési vagy kiegészítő térítési díj ellenében vehetők igénybe, még akkor is, ha egyébként biztosítottak vagyunk.

Az egészségbiztosítás keretében nyújtott egészségügyi ellátásokat a biztosítási jogviszonyt keletkeztető jogviszonyban álló személyek (biztosítottak) és azok is igénybe vehetik, akik olyan jogviszonyban állnak, amely kizárólag egészségügyi ellátásra jogosít (egészségügyi ellátásra jogosult személyek), pl.: nyugdíjasok, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben részesülők, egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetők, stb). A tájékoztatóban a továbbiakban e két személyi körre együtt, mint biztosítottra hivatkozunk. 

Az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira szerződött partnereink listáját itt tekintheti meg.


Tartalom:

Mely ellátásokat vehetem igénybe térítésmentesen, ha biztosított vagyok?
Mely ellátások után kell biztosítottként is fizetnem (részleges vagy kiegészítő térítési díj)?
Mely ellátások nem vehetők igénybe az egészségbiztosítás terhére?
Milyen lehetőségeim vannak az egészségügyi ellátás igénybevételekor?
Mire ügyeljek, ha orvoshoz megyek?
Ki ellenőrzi az ellátások igénybevételét?
Kapcsolódó jogszabályok

 

Mely ellátásokat vehetem igénybe térítésmentesen, ha biztosított vagyok?

 

Szűrővizsgálatok

A biztosított az egészségbiztosítás keretében a betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatások közül az alábbi szűrővizsgálatokra jogosult:

  • az újszülött egészséges fejlettségét ellenőrző, az esetleges fejlődési rendellenességek korai felismerését szolgáló szűrővizsgálatokra;
  • a 0-6 éves kor között
    • életkoruknak megfelelően az anyagcserére, az érzékszervek működésére, az értelmi képességre vonatkozó, valamint teljes körű fizikális szűrővizsgálatra,
    • a fogazati rendellenességek felismerését célzó vizsgálatra, valamint a teljes fogászati állapot rögzítésére,
    • az életkornak megfelelő fejlődésre és az érzelmi állapotra vonatkozó vizsgálatokra,
    • a környezeti tényezők rizikófaktorai által indukált megbetegedések megelőzését és korai felismerését célzó szűrővizsgálatokra;
  • a 6-18 éves korosztály - és a 18 év feletti nappali tagozatos iskolai oktatásban részt vevő hallgatók - a fentieken túl az iskola- és ifjúság egészségügyi ellátás keretében végzett szűrővizsgálatokra;
  • a 18 éven felüli korosztály
    • az életkornak és nemnek megfelelő rizikófaktorok által indukált betegségek tekintetében az egészségbiztosításért felelős miniszter rendeletében nevesített szűrővizsgálatokra az ott meghatározott gyakorisággal, 
    • a környezeti tényezők rizikófaktorai által indukált megbetegedések megelőzését és korai felismerését célzó szűrővizsgálatokra, ide nem értve a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa által végzett munkaköri alkalmasság megállapítására irányuló vizsgálatokat és az ahhoz szükséges további járóbeteg-szakellátásokat,
    • évente egy alkalommal fogászati szűrővizsgálatra;
  • életkortól függetlenül:
    • sportegészségügyi vizsgálatokra, kivéve a hivatásos sportoló sportegészségügyi ellátását,
    • a betegség várható következményeinek, illetve szövődményeinek korai felismerését célzó vizsgálatokra.

Felhívjuk a figyelmet, hogy, a tüdőszűrés igénybevételéért a biztosítottnak is fizetnie kell 1.700,- Ft-ot, ha a tüdőszűrésre NEM a kötelezően elrendelt szűrővizsgálat keretében, vagy nem a fentiek szerinti, korhoz kötött szűrővizsgálat keretében, illetve nem szakképzési intézményekben és felsőoktatási intézményben oktatásban részesülők szakmai alkalmassági vizsgálatai keretében kerül sor.

 

Gyógykezelés céljából igénybevett ellátások

Az Egészségbiztosítási Alapból egészségügyi alap- és szakellátást, illetve egyéb egészségügyi ellátást vehetnek igénybe a biztosítottak. Ezekről részletesen a baloldali menüpontokra kattintva olvashatnak.

Egészségügyi alapellátások 

Az egészségügyi alapellátás biztosítja, hogy a beteg a lakóhelyén, illetve annak közelében választása alapján igénybe vehető, hosszú távú, személyes kapcsolaton alapuló, folyamatos egészségügyi ellátásban részesüljön, nemétől, korától és betegsége természetétől függetlenül.

Az egészségügyi alapellátás feladata:

  • a betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló, úgynevezett megelőző ellátás,
  • az egyén egészségi állapotának figyelemmel kísérése, egészségügyi felvilágosítása, nevelése, egészségfejlesztése, egészségtervezésének támogatása,
  • a beteg gyógykezelése, gondozása, szükség esetén akár a beteg otthonában is, illetve szakorvosi javaslatra házi ápolása, rehabilitációja, 
  • a beteg szakorvoshoz irányítása.

Az egyes egészségügyi alapellátásokról bővebb információt itt találhat:

Egészségügyi szakellátások 

Egyéb egészségügyi ellátások

 

Mely ellátások után kell biztosítottként is fizetnem? (részleges vagy kiegészítő térítési díj)

Az egészségügyi ellátások igénybevétele során az alábbi esetekben kiegészítő vagy részleges térítési díjat kell fizetnie a biztosítottnak is.
Az egészségbiztosítás által támogatott ellátások igénybevétele során a betegnek az alábbi esetekben az ellátások után RÉSZLEGES TÉRÍTÉSI DÍJAT kell fizetni: 

  • külsődleges nemi jellegek megváltoztatására irányuló beavatkozásra, kivéve, ha fejlődési rendellenesség miatt a genetikailag meghatározott nem külsődleges jegyeinek kialakítása a cél,
  • a rágóképesség helyreállítása érdekében meghatározott típusú fogpótlás,
  • 18 éves kor alatt fogszabályozó készülék.

A biztosított KIEGÉSZÍTŐ TÉRÍTÉSI DÍJ mellett jogosult az alábbi ellátásokra:

  • az egészségügyi ellátás keretében a beteg saját kezdeményezésére igénybe vett egyéb kényelmi szolgáltatásokra, és
  • amennyiben a beteg állapota indokolja, az ápolási osztályon elhelyezés esetén az orvosi beutalás alapján igénybevett ápolás (gyógyszerek, és étkezés is).

A részleges és kiegészítő térítési díj képzésének szabályait, illetőleg több esetben annak pontos összegét a térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló 284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete határozza meg, attól érvényesen eltérni nem lehet. 

Az egészségügyi intézményben jól látható helyre ki kell függeszti a térítési díjak feltüntetésével a szolgáltatónál térítési díj fizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások jegyzékét. A térítési díj fizetése mellett igénybe vehető szolgáltatás/ellátás megkezdése előtt a beteget tájékoztatni kell az indokolt és az általa igényelt térítésköteles szolgáltatások díjáról. 

Felhívjuk a figyelmet, hogy az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott egészségügyi szolgáltató az egészségbiztosítás keretében nyújtott egészségügyi szolgáltatásért a fentiekben részletezetteken kívül nem kérhet térítési díjat a biztosítottól.

 

Mely ellátások nem vehetők igénybe az egészségbiztosítás terhére?

Az alábbi ellátásokat az egészségbiztosítás terhére nem lehet igénybe venni:

  • munkahigiénés szűrő- és ellenőrző vizsgálatok, illetve ennek keretében/részeként kezdeményezett további járóbeteg-szakellátások, 
  • foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatások, amennyiben azok nem az ellátást igénybevevő biztosított foglalkozási megbetegedése, illetőleg üzemi balesete miatt váltak szükségessé, illetve, ennek keretében/részeként kezdeményezett további járóbeteg-szakellátások, 
  • a gondnokság alá helyezési eljárás során a beteg elmeállapotára vonatkozó szakorvosi véleményezés, továbbá a jogszabály által elrendelt orvosszakértői vizsgálatok és szakvéleményezés, kivéve, ha a vizsgálatra és szakvéleményezésre társadalombiztosítási vagy szociális juttatásra, kedvezményre, illetve egészségbiztosítási ellátásra való jogosultság megállapítása céljából kerül sor, illetve, ennek keretében/részeként kezdeményezett további járóbeteg-szakellátások,
  • különösen veszélyes, extrém sportolás, szórakoztató-szabadidős tevékenység közben bekövetkezett baleset miatt szükségessé vált ellátások, illetve, ennek keretében/részeként kezdeményezett további járóbeteg-szakellátások. E tekintetben balesetnek az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás minősül, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz,
  • hivatásos sportolók sportegészségügyi ellátása, illetve, ennek keretében/részeként kezdeményezett további járóbeteg-szakellátások, 
  • a nem gyógyító célú, kizárólag esztétikai vagy rekreációs célból nyújtott egészségügyi szolgáltatás, és a következményeinek elhárítására, illetve az eredeti állapot visszaállítására irányuló egészségügyi szolgáltatások, illetve, ennek keretében/részeként kezdeményezett további járóbeteg-szakellátások, 
  • a nem egészségügyi indokból végzett művi meddővé tétel, és a következményeinek elhárítására, illetve az eredeti állapot visszaállítására irányuló egészségügyi szolgáltatások, illetve, ennek keretében/részeként kezdeményezett további járóbeteg-szakellátások, 
  • az egészségi állapotot pozitív irányban alapvetően nem befolyásoló, szakmailag nem bizonyítottan hatásos ellátás, és a következményeinek elhárítására, illetve az eredeti állapot visszaállítására irányuló egészségügyi szolgáltatások, illetve, ennek keretében/részeként kezdeményezett további járóbeteg-szakellátások,
  • a Magyarországon szakmailag elfogadott, de a finanszírozásba/támogatásba még be nem fogadott eljárás, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz alkalmazása, az ún. engedélyezés előtti gyógyszeralkalmazás, illetve a befogadott egészségügyi szolgáltatás befogadástól eltérő alkalmazása, kivéve a méltányosságból támogatható ellátásokat, illetve, ennek keretében/részeként kezdeményezett további járóbeteg-szakellátások,
  • a kizárólag orvostudományi kutatás keretében nyújtott ellátások, illetve, ennek keretében/részeként kezdeményezett további járóbeteg-szakellátások, 
  • a fogyatékos beteg kivételével a beteg kísérőjének részére az egészségügyi intézményben biztosított szállás és étkezés (nem minősül kísérő személynek, így nem térítésköteles a 14. évesnél fiatalabb beteg gyermekkel a kezelés idején lévő szülője/törvényes képviselője és közeli hozzátartozója sem),
  • a járművezetői alkalmassági vizsgálatok, illetve, ennek keretében/részeként kezdeményezett további járóbeteg-szakellátások,
  • a lőfegyvertartásra vonatkozó orvosi alkalmassági vizsgálatok, illetve, ennek keretében/részeként kezdeményezett további járóbeteg-szakellátások,
  • alkohol, illetve kábítószer hatása alatt állás esetén a detoxikálás, illetve, ennek keretében/részeként kezdeményezett további járóbeteg-szakellátások,
  • alkohol, illetve kábítószer szintjének kimutatása érdekében végzett vérvizsgálatok, illetve, ennek keretében/részeként kezdeményezett további járóbeteg-szakellátások,
  • látlelet kiadása, illetve, ennek keretében/részeként kezdeményezett további járóbeteg-szakellátások,
  • a nem kötelező védőoltással a beteg immunizálása, illetve, ennek keretében/részeként kezdeményezett további járóbeteg-szakellátások (a térítésmentes védőoltás kivételével). 

Jó tudni, hogy a nem kötelező védőoltással történő immunizálásért (mint például a külföldre történő utazást megelőző védőoltások) 2.000,- Ft térítési díjat kell fizetni, azonban a pneumococcus baktérium, a human papilloma vírus és az influenza megbetegedés elleni védőoltás esetén az orvosi ellátásért nem kell fizetni. Az orvos nem kérhet térítési díjat továbbá a meningococcus C típusú kórokozó elleni – tb támogatásba befogadott, kiemelt támogatási kategóriába tartozó – védőoltás 0-2 éves korosztály számára történő beadásáért.

Az egészségbiztosítás keretében igénybe nem vehető egyes ellátások térítési díj képzésének szabályait, illetőleg több esetben pontos összegét jogszabály 284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet a térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról 2. sz. melléklete meghatározza. 

Nem vehetők igénybe a kötelező egészségbiztosítás terhére az egészségügyi ellátás finanszírozása szempontjából különösen veszélyes, extrém sportnak minősülő sport és szabadidős tevékenység közben bekövetkezett baleset miatt szükségessé vált ellátások. Ugyanakkor a sürgős szükség miatt felmerülő, életmentő beavatkozások költségeit az extrém sport- és szabadidős tevékenységek közben bekövetkezett balesetek esetén is finanszírozza az egészségbiztosító. A sürgős szükség körébe tartozó, életet veszélyeztető állapotok és betegségeket a sürgős szükség körébe tartozó egyes egészségügyi szolgáltatásokról szóló 52/2006. (XII. 28.) EüM rendelet tételesen meghatározza.

Különösen veszélyes, extrém sport, szórakoztató szabadidős tevékenység: 

  • vízisízés,
  • jet-ski,
  • vadvízi evezés,
  • hegy- és sziklamászás az V. foktól,
  • magashegyi expedíció,
  • bázisugrás, mélybe ugrás (bungee jumping),
  • falmászás,
  • roncsautó (auto-crash) sport, rally,
  • hőlégballonozás,
  • félkezes és nyílttengeri vitorlázás,
  • sárkányrepülés, ejtőernyőzés, paplanernyőzés, műrepülés.

 

Milyen lehetőségeim vannak az egészségügyi ellátás igénybevételekor?

Fontos, hogy az egészségügyi ellátás igénybevétele során különböző, az egészségbiztosításhoz kapcsolódó jogokat gyakorolhat:

 

Orvosválasztás joga

A beteget orvosválasztási jog illeti meg, ennek keretében joga van az egészségügyi intézmény munkarendje szerint a beteg ellátására beosztott orvos helyett másik orvost választani, amennyiben azt a biztosított egészségi állapota által indokolt ellátás szakmai tartalma és az ellátás sürgőssége nem zárja ki.

Az orvosválasztást 3 példányban írásba kell foglalni, amit a biztosított, valamint a választott orvos is kézjegyével ellát, azzal, hogy egy példány a betegnél marad.

Az orvosválasztási nyilatkozatban meg kell határozni 

  • a kapcsolattartás módját, 
  • a választott orvos közreműködésével nyújtott ellátás igénybevételének rendjét, 
  • a nyilatkozatban foglaltak módosítására és visszavonására vonatkozó rendelkezéseket.

 

Második vélemény kéréséhez való jog

Amennyiben vitatja a vizsgálati eredményeket, illetve a javasolt terápiát, úgy további egy szakorvosi véleményt kérhet.

 

Betegéletút lekérdezés, illetve annak megtiltása 

A hatékonyabb és gazdaságosabb kezelés érdekében lehetőség van arra, hogy a háziorvos, a kezelőorvos, illetve a gyógyszerész elektronikus úton lekérdezzen egyes adatokat a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnél (a továbbiakban: NEAK) vezetett nyilvántartásból. A háziorvosa és a kezelőorvosa az egészségbiztosítás keretében igénybe vett egészségügyi ellátásokat, a gyógyszerész pedig az ártámogatással kiváltott gyógyszerekre vonatkozó adatokat kérdezheti le.

Az adatlekérés ellen tiltakozhat, vagy a korábbi letiltás feloldásával, újból engedélyezheti a lekérést, ennek során ügyeljen arra, hogy a tiltakozással kapcsolatos, kitöltött nyomtatványt juttassa el a NEAK részére. A NEAK Önhöz legközelebbi szervezeti egysége adatainak megtekintéséhez, kérjük, adja meg lakóhelyének vagy tartózkodási helyének irányítószámát:

 

Betegéletút lekérdezés az orvosnál:

Felhívjuk a figyelmét, hogy a háziorvosa és a kezelőorvosa (járóbeteg és fekvőbeteg kezelést végző orvosa) is jogosult adatokat lekérni az Ön által igénybevett egészségügyi ellátásokról, annak érdekében, hogy a korábban igénybevett ellátások ismeretében dönthessenek a kezelésről. Ennek keretében a háziorvos és a kezelőorvos is megismerheti, hogy mikor, hol és milyen típusú egészségügyi ellátásokat vett igénybe.

Fontos, hogy írásban (a NEAK-nál) tiltakozhat az Önt érintő adatok lekérése ellen, vagy kérheti a korábbi letiltás visszavonását is, amelynek részleteiről a kezelést végző orvosa írásban vagy szóban tájékoztatni fogja Önt.

 

Betegéletút lekérdezés a patikában

A hatásos és biztonságos gyógyszerelés elősegítése, valamint a költséghatékony gyógyszeres terápia kialakítása érdekében a gyógyszerész megismerheti a tb támogatással – egy éven belül – igénybe vett gyógyszer nevét, mennyiségét és a kiváltás idejét. Ezt a lekérdezési lehetőséget a NEAK elektronikus formában biztosítja a patika számára. 

A gyógyszerész nem jogosult a mentális és viselkedészavarok kezelésére, valamint a szexuális úton terjedő betegségek kezelésére szolgáló gyógyszerekre vonatkozó adatok megismerésére.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a gyógyszerész csak akkor kérdezheti le ezeket az adatokat, ha a tb támogatással rendelt vényt a biztosított személyesen váltja ki. A gyógyszerek lekérdezését a beteg külön aláírásával is igazolja, és kérheti, hogy a gyógyszerész adjon tájékoztatást a lekérdezés során nyújtott adatokról.

Fontos, hogy a gyógyszerésznél vagy a NEAK-nál is tiltakozhat az Önt érintő adatok lekérése ellen, vagy szükség szerint kérheti a korábbi letiltás visszavonását.

Ha a tiltakozást a gyógyszerésznél tette, azt a gyógyszerész haladéktalanul köteles továbbítani a NEAK részére. 

 

Tájékoztatáshoz való jog

A betegnek joga van arra, hogy számára érthető módon kapjon tájékoztatást az egészségi állapotáról. Ez alapján az orvos teljes körűen köteles tájékoztatni a betegségről, esetleges szövődményekről, kezelési módokról, ezekkel kapcsolatos döntési jogáról, az ellátásokról és azok esetleges térítési díjáról, valamint más NEAK kiadványokról, tájékoztató anyagokról is.

 

Elszámolási nyilatkozat (tájékoztatás az ellátásokra kifizethető tb finanszírozásról)

A járóbeteg-szakellátás, a fogorvosi ellátás és a fekvőbeteg-ellátás keretében igénybevett ellátásokról, az ellátást követően az egészségügyi szolgáltató ún. elszámolási nyilatkozatot ad a betegnek, ha azt a beteg kéri. Ebben az elszámolási nyilatkozatban a szolgáltató tájékoztatást nyújt a beteg által igénybe vett ellátásról (közérthetően, magyar nyelven, finanszírozási kódokkal együtt), az ellátásért fizetendő – az ellátás igénybevételének feltételéül szolgáló – térítési díjról, illetve az igénybevett ellátásért az egészségbiztosítótól igényelhető legmagasabb finanszírozási összeg mértékéről, fekvőbeteg-ellátás esetén pedig az ellátási napok számáról is.

 

Méltányosság

A beteg ember életminőségének javítása érdekében az egyén sajátos helyzetének figyelembe vételével lehetőség van méltányosságon alapuló támogatást nyújtani. A közös társadalmi kockázatviselés és a méltányosság elve alapján – az Egészségbiztosítási Alap nyújtotta keretek közt – a NEAK méltányosságból átvállalhatja egyes orvosi ellátásokért fizetendő díjat, vagy annak egy részét, ha a térítést előzetesen kérik (méltányossági kérelemmel), és az ellátást finanszírozott egészségügyi szolgáltatónál kívánják igénybe venni. 

A méltányossági alapon igénybe vehető egészségügyi ellátásokról bővebb információt itt kaphat.

 

Mire ügyeljek, ha orvoshoz megyek?

  • Felhívjuk a figyelmet, hogy a TAJ-kártyáját, valamint – ha 14 éven felüli – a személyazonosságot igazoló okmányát (mint például a személyazonosító igazolvány) vigye magával, hiszen csak azok előzetes bemutatásával vehető igénybe az orvosi ellátás. Javasoljuk, hogy a TAJ-kártyát akkor is vigye magával, amennyiben tároló elemmel rendelkező állandó személyazonosító igazolvánnyal (e-kártya) rendelkezik, mert annak TAJ igazolására való felhasználhatósága az egyes intézményeknél rendelkezésére álló technikai feltételektől függ. Az orvos az ellátást megelőzően ellenőrzi, hogy Ön szerepel-e az ellátásra jogosultakról vezetett NEAK nyilvántartásban. Amennyiben a jogviszony-ellenőrzés nem „zöld lámpa” vagy „sárga lámpa” jelzést mutat, erről az orvosnál tájékoztatják Önt. Fontos, hogy ha a jogviszony ellenőrzés piros lámpát mutat, az orvos csupán a jogviszony nyilvántartásra hivatkozással ellátását nem utasíthatja vissza, ugyanakkor a jogviszonyát tisztázni kell, így annak érdekében a megyeszékhelyen működő járási hivatalt, illetve Pest megye és a főváros vonatkozásában Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. kerületi hivatalát felkeresheti. A lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal (egészségbiztosítási pénztári feladatait ellátó szervezeti egység) elérhetőségének megadásához kérem, adja meg lakóhelyének, vagy a tartózkodási helyének irányítószámát:
  • Őrizze meg és minden egészségügyi ellátás alkalmával vigye magával a kapott orvosi dokumentumokat, amelyek támpontul szolgálhatnak az újabb orvosi vizsgálat során.
  • Figyelje, hogy mely szolgáltatások vehetők igénybe térítésmentesen, és melyek térítéskötelesek.
  • Jó, ha tudja, hogy bármely vizsgálat visszautasítható.
  • Minden korábbi betegségéről (így például a gyógyszerérzékenységről) tájékoztassa orvosát, a biztonságos, és szakszerű ellátás érdekében.

 

Ki ellenőrzi az ellátások igénybevételét?

Felhívjuk a figyelmet, hogy a társadalombiztosítás által támogatott ellátás igénybevételének jogosságát az egészségbiztosító ellenőrzi. Ennek keretében összesíti a beteg által társadalombiztosítási támogatással igénybe vett egészségügyi szolgáltatásokat. Az összesítés érdekében a személyes- és egészségügyi adataira vonatkozóan adategyeztetést is kezdeményezhet a beteggel a lakó- vagy tartózkodási helyén, aki köteles ebben közreműködni, illetve, helyszíni ellenőrzést is végezhet. Az adategyeztetésen az egészségbiztosító képviselőjén túl kizárólag az érintett biztosított, valamint az általa erre felhatalmazott személy vehet részt. 

Ha az adategyeztetés, helyszíni ellenőrzés során az érintett beteg az egészségbiztosító által megállapított összesítésben szereplő valamely egészségügyi szolgáltatás igénybevételét vitatja, az egészségbiztosító az adott egészségügyi szolgáltatást rendelő, illetve az azt nyújtó egészségügyi szolgáltatónál rendelkezésre álló dokumentációt is ellenőrzi. 

 

Kapcsolódó jogszabály: