Tartalom:

Milyen dokumentumok alkalmasak az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság bizonyítására?

Mi történik az eljárás megindítása után?
Jogszabályok

Felhívjuk a figyelmét, hogy jelen tájékoztatónkban kizárólag az okirati bizonyításról olvashat, mely szervesen kapcsolódik a jogviszony rendezési eljáráshoz, ezért az általános szabályok megismerése érdekében kérjük, olvassa el a jogviszony rendezési eljárásról szóló tájékoztatónkat is.

Milyen dokumentumok alkalmasak az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság bizonyítására?

Az eljárás során felhasználható minden olyan közokirat és teljes bizonyító erejű magánokirat, valamint minden más erre alkalmas bizonyítási eszköz, amely a biztosítotti vagy az egészségügyi szolgáltatásra jogosító jogviszonyt, jogosultságot valószínűsíti, így például:

  • igazolást a bejelentésről, illetve
  • az alábbi dokumentumokat

Munkaviszony esetén
  • a foglalkoztató igazolása a bejelentés teljesítéséről
  • munkaszerződés vagy kinevezési okirat és 3 hónapnál nem régebbi bérfizetési igazolás, írásos elszámolás

Szövetkezeti tag esetén
  • személyes közreműködést igazoló egyéb okmány (pl. közgyűlési, zárszámadási jegyzőkönyv, stb.)

Álláskeresési támogatásban részesülő esetén
  • állami foglalkoztatási szerv határozata:
    • álláskeresési járadékra, illetve
    • vállalkozói járadék megállapításáról szóló végleges (jogerős) határozat

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás
  • ellátást megállapító jogerős határozat
  • folyósító szerv igazolása

Egyéni vállalkozó (kiegészítő tevékenységűnek nem minősülő egyéni vállalkozó) esetén
  • Érvényes T1041 jelű bejelentő és változás-bejelentő lapon történő bejelentés teljesítésének igazolása

Társas vállalkozó esetén
  • társas vállalkozás által kiállított igazolás, társasági szerződés, ha abban nevesítve van a tag;
  • személyes közreműködést igazoló okirat pl.: közgyűlési határozat és a díjazás kifizetéséről szóló írásos elszámolás
  • a T1041 jelű bejelentő és változás-bejelentő lapon történő bejelentés teljesítésének igazolása

Megbízási / vállalkozási jogviszony esetén
  • foglalkoztató igazolása
  • megbízási/vállalkozási szerződés és a díjazás kifizetéséről szóló írásos elszámolás

Mezőgazdasági őstermelő esetén
  • a T1041 jelű bejelentő és változás-bejelentő lapon történő bejelentés teljesítésének igazolása

Táppénz, Csed, Gyed, örökbefogadói díj, baleseti táppénz folyósítása esetén
  • folyósító szerv igazolása;
  • az ellátás folyósítását igazoló postai utalvány, vagy banki kivonat

Nyugdíj, nyugdíjszerű ellátás folyósítása esetén
  • az ellátást megállapító jogerős határozat;
  • az ellátás folyósítását igazoló postai utalvány, vagy banki kivonat;
  • előleget megállapító végzés és a folyósítási törzsszámot tartalmazó igazolás;
  • a nyugdíjfolyósító szerv által kiadott igazolás

Gyes, Gyet esetén
  • folyósító szerv igazolása;
  • ellátást megállapító végleges (jogerős) határozat

Egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, ápolási díj folyósítása esetén
  • folyósító szerv igazolása;
  • ellátást megállapító végleges (jogerős) határozat

Tanuló/hallgató esetén
  • érvényes diákigazolvány;
  • iskolalátogatási igazolás és személyes okmány (külföldi esetén jogosultságát igazoló egyéb dokumentum pl.: nemzetközi szerződésen alapuló ösztöndíj megállapításáról szóló igazolás)

Megváltozott munkaképességű (50 %), egészségkárosodást szenvedett (40 %) személy esetén
  • a jogosultságot megalapozó munkaképesség-változást, vagy az egészségkárosodást megállapító szakvélemény vagy hivatal igazolása, hatósági bizonyítvány vagy határozat;
  • önbejelentési kötelezettség teljesítését valószínűsítő okirat

Kiskorú esetén
  • lakcímkártya a magyarországi lakóhelyről;
  • egyéb személyazonosságot igazoló okirat (pl.: születési anyakönyvi kivonat)

Szociálisan rászorult személy esetén
  • hatósági bizonyítvány az egészségügyi szolgáltatásra való szociális rászorultságról

Biztosítással/ egészségbiztosítási ellátási jogosultságot keletkeztető jogviszonnyal nem rendelkező belföldi személyek esetében
  • a kötelezettség bejelentéséről szóló, állami adóhatóság által érkeztetett/iktatott T1011-es bejelentőlap;
  • a kötelezettség megállapításáról szóló adóhatósági határozat

Biztosítással/ egészségbiztosítási ellátási jogosultságot keletkeztető jogviszonnyal nem rendelkező külföldi személyek esetében
  • a megállapodás aláírt példánya,
  • a járulék befizetését igazoló bizonylat

Mi történik az eljárás megindítása után?

Amennyiben Ön valószínűsíti biztosítási jogviszonya fennállását, az egészségbiztosító egészségügyi szolgáltatásra jogosító jogviszonya fennállásának tisztázásáig „zöldre állítja a lámpát”. Ez alapján az egészségügyi szolgáltató a jogviszonya ellenőrzése során rendezett jogviszony visszajelzést kap abban az esetben is, ha a jogviszony tisztázásához a bejelentésre kötelezettel szemben további adategyeztetés elvégzése szükséges.

A rendezetlen jogviszonnyal egészségügyi ellátást igénybe vevő személyek adatait a NEAK átadja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV). Az adatok alapján a bejelentési és járulékfizetési kötelezettség teljesítését az adóhatóság ellenőrzi. Amennyiben biztosítotti vagy más jogcímen ellátásra jogosító bejelentésre vonatkozó adatokat nem találnak, a NAV felszólítja a természetes személy ügyfelet annak érdekében, hogy igazolja az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát. Az egészségügyi szolgáltatásra jogosító alapjogviszony bizonyításának hiányában egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság megszűnését követő első naptól.

Ha a NAV felszólítását követően a természetes személy hitelt érdemlő módon bizonyítja, hogy az egészségügyi szolgáltatásra jogosultsága fennáll, vagy külföldön tartózkodik oly módon, hogy tb szempontjából nem minősül belföldinek, a hivatkozott okirat, nyilatkozat másolatát a NAV átadja a lakóhely szerinti kormányhivatalnak az érintett jogviszonyának rendezése céljából.

Az okirati bizonyítási eljárásra a lakóhelye szerinti egészségbiztosítási pénztári feladatkörben eljáró kormányhivatal az illetékes.

Jogszabályok