Tartalom:

Ki minősül biztosítottnak?

1. alkalmazottként dolgozó

2. szövetkezet tevékenységében személyesen közreműködő tag

3. álláskeresési támogatásban részesülők

4. egyéni és társas vállalkozók

5. egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyek

6. egyházi személyek

7. mezőgazdasági őstermelő

8. kisadózók

9. állami projektértékelők

10. köztársasági elnök házastársa

11. választott tisztségviselők

12. Biztosítottnak minősül még az is, akire az európai közösségi szabályok szerint a magyar tb jogot kell alkalmazni

A biztosítási jogviszony megszűnését követően jár még egészségügyi szolgáltatás?
Mikor szünetel a biztosítás?
Jogszabályok

 

Ki minősül biztosítottnak?

Biztosítottnak az alábbi 12 pontban felsorolt jogviszonyban álló személyeket kell tekinteni. A biztosítás az alapul szolgáló jogviszony, vagy az itt felsorol feltételek meglététől azok megszűnéséig áll fenn (ha a felsorolt alapjogviszonyban áll valaki, az a társadalombiztosítás szempontjából biztosítottnak tekintendő).

1. az alkalmazottként dolgozók

  • a munkaviszonyban (a saját jogú nyugdíjas által létesített munkaviszony kivételével), közalkalmazotti, köznevelési foglalkoztatotti, rendvédelmi igazgatási szolgálati, szerződéses határvadász, közszolgálati, kormányzati szolgálati, adó-és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, tisztjelölti szolgálati jogviszonyban, rendvédelmi tisztjelölti szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban állók,
  • ügyészségi, bírói szolgálati jogviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, biztosi jogviszonyban állók,
  • országgyűlési képviselők, nemzetiségi szószólók,
  • nevelőszülői foglalkoztatási-, vendégoktatói ösztöndíjas jogviszonyban állók,
  • ösztöndíjas foglakoztatási-, vendégoktatói ösztöndíjas jogviszonyban állók,
  • közfoglalkoztatási jogviszonyban állók,
  • a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagjai, katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonák és a honvédelmi alkalmazottak.

E személyi körbe azok tartoznak, akik más természetes vagy jogi személy, szervezet (foglalkoztató) alkalmazásában állnak. A biztosítást önmagában az keletkezteti, hogy alkalmazásban áll valaki, ezért a biztosításuk független attól, hogy a foglalkoztatás teljes (napi nyolc órában) vagy részmunkaidőben történik. Nincs különbség aszerint sem, hogy az alkalmazott személyt állami szerv, szövetkezet, gazdasági társaság, egyéni vállalkozó vagy egyéb magánszemély foglalkoztatja, a lényeg, hogy a munkaviszonyban (vagy hasonló jellegű jogviszonyban) álló személy biztosított lesz.

Felhívjuk a figyelmet azonban arra, hogy nem biztosított lesz, hanem az egészségbiztosítás baleseti egészségügyi szolgáltatására szerez jogosultságot az a munkavállaló, aki mezőgazdasági-, turisztikai idénymunkát, vagy alkalmi munkát egyszerűsített foglalkoztatás keretében végez.

  • mezőgazdasági idénymunka: azonos felek közt egy éven belül max. 120 napra vonatkozó növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, vagy ezek társulása által megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása.
  • turisztikai idénymunka: a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatást folytató munkáltatónál végzett – azonos felek közt egy éven belül max. 120 nap – idénymunka
  • alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között összesen legfeljebb öt egymást követő napig, és egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt napig, és egy éven belül pedig összesen legfeljebb kilencven napig létesített munkaviszony.

2. a szövetkezet tevékenységében személyesen közreműködő tag

A szövetkezet tevékenységében munkaviszony, megbízási vagy vállalkozási jogviszony keretében személyesen közreműködő tag biztosított lesz, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folyatató tanuló, hallgató tagját (25 éves koráig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelése esetén is), a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja és a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot, továbbá a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő, egyéb jogcímen – ide nem értve az 5. és 11. pontban felsorolt jogcímet - biztosított tagját. Ebben az esetben a járulékok és a foglalkoztatói kötelezettségek tekintetében a tanulmányok szünetelésének időtartamaként a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartamát és a szünetelést közvetlenül követő 3 hónapot kell figyelembe venni.

3. az álláskeresési támogatásban részesülők

4. az egyéni és társas vállalkozók

A hétköznapi szóhasználatnál bővebb személyi kört fed le a társadalombiztosítási szempontból egyéni vállalkozónak, illetve társas vállalkozónak minősülő jogviszonyok, illetve személyek köre.

  • Egyéni vállalkozó

Társadalombiztosítási szempontból egyéni vállalkozónak tekintjük az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő személyeken (a köznapi megnevezéssel egyéni vállalkozókon) túl:

    • a szolgáltató-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosult magánszemélyeket,
    • a gyógyszerészi magántevékenységre jogosult magánszemélyeket,
    • az ügyvédet, az európai közösségi jogászt,
    • az egyéni szabadalmi ügyvivőt,
    • a nem közjegyzői iroda tagjaként tevékenykedő közjegyzőt, és
    • a nem végrehajtói iroda tagjaként tevékenykedő önálló bírósági végrehajtót is.

Az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettsége az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától az egyéni vállalkozói nyilvántartásból való törlés napjáig, ügyvéd, egyéni szabadalmi ügyvivő esetében a kamarai tagság kezdete napjától annak megszűnése napjáig, európai közösségi jogász esetében a nyilvántartásba vétele napjától annak törlése napjáig, közjegyző, önálló bírósági végrehajtó esetén e szolgálat kezdete napjától annak megszűnése napjáig tart.

  • Társas vállalkozó

Társas vállalkozónak tekintjük a betéti társaság bel- és kültagját, a közkereseti társaság tagját, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagját, ha a tag a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik, továbbá az előbbieken túl a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagját, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el.

Tb szempontból társas vállalkozó továbbá:

    • a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik,
    • az ügyvédi iroda tagja,
    • a közjegyzői iroda tagja,
    • a végrehajtói iroda tagja,
    • a gépjárművezető-képző munkaközösség tagja,
    • az oktatói munkaközösség tagja,
    • valamint az egyéni cég tagja.

Társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége a gazdasági társaság, az egyesülés, a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja esetében a tényleges személyes közreműködési kötelezettség kezdete napjától annak megszűnése napjáig, egyéni cég tagja esetében az egyéni cég tagjává válás napjától az egyéni cégben fennálló tagság megszűnésének napjáig, egyéb esetben pedig a tagsági jogviszony időtartamára, illetve a vezető tisztségviselői jogviszony létrejöttétől a megszűnéséig áll fenn.

5. az egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyek

A díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, vagyis 2024-ben a 266.800,- Ft-os minimálbérre tekintettel a biztosítási kötelezettség a havi 80.040,- Ft-os jövedelem esetén áll fenn.

A szerzői, iparjogvédelmi művek hasznosítására irányuló felhasználási szerződés alapján a mű szerzője, előadója a személyes munkavégzés (közreműködés) szerinti díjazás alapján, megbízás jellegű jogviszonyára tekintettel lesz biztosított.

A közérdekű, önkéntes tevékenységet végző személyek személyes munkavégzése nem esik e biztosítási kötelezettség alá.

6. az egyházi személyek

Az egyházi személy akkor szerez teljes körű egészségbiztosítási ellátási jogot, ha egyházi szolgálati jogviszonyban áll, és nem sajátjogú nyugdíjas.

7. a mezőgazdasági őstermelő

E tekintetben biztosítási kötelezettség alá esik a családi gazdaságokról szóló törvény szerinti mezőgazdasági őstermelő, ideértve az őstermelők családi gazdaságának tagját is.

A mezőgazdasági őstermelő az őstermelői tevékenységét önállóan vagy őstermelők családi gazdaságának tagjaként végezheti. Mezőgazdasági őstermelő az őstermelői tevékenysége tekintetében nem folytathat egyéni vállalkozói tevékenységet.

A biztosítási kötelezettség a mezőgazdasági őstermelő nyilvántartásba vétele napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig áll fenn.

Nem esik biztosítási kötelezettség alá az őstermelők családi gazdaságának kiskorú tagja, továbbá az az őstermelő sem, aki már más, az 1-4., valamint 6-10. pontban felsorolt jogcímen is biztosított.

8. a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló törvényben meghatározottak szerint bejelentett személy

A kisadózó vállalkozók tételes adójának alanya a főfoglalkozású egyéni vállalkozó, ha az állami adó- és vámhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatvány alkalmazásával bejelenti, hogy adókötelezettségeit a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény rendelkezései szerint teljesíti.

A kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül. Szünetel a kisadózó biztosítása abban a hónapban, amelyben a tételes adót azért nem kell megfizetni, mert egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti, kivéve, ha a kisadózó az adott hónapban kisadózóként folytatott tevékenységbe tartozó tevékenységet végez, és erre tekintettel megfizeti a havi 50 ezer forint tételes adót.

9. az állami projektértékelői jogviszonyban álló személy

Felhívjuk a figyelmet, hogy aki állami projektértékelői, illetve az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszonyban álló, akkor minősül az egészségbiztosítás valamennyi ellátására jogosító biztosítottnak, ha e tevékenységből származó, tárgyhavi – járulékalapot képező jövedelme – eléri a minimálbér harminc százalékát, vagyis 2024-ben a havi 80.040,- Ft-ot.

10. a köztársasági elnök házastársa

Biztosított a köztársasági elnök saját jogú nyugdíjasnak nem minősülő házastársa arra az időre, amelyre a fennálló biztosítással járó jogviszonyában a biztosítása szünetel vagy nem rendelkezik más biztosítással járó jogviszonnyal.

11. a választott tisztségviselők

A következő felsorolásban szereplő szervezetek választott tisztségviselői akkor minősülnek a teljes ellátásokra jogosító biztosítottnak, ha a magyarországi foglalkoztató által meghatározott munkát Magyarországon vagy az Európai Unió szociális biztonságról szóló közösségi rendelete hatálya alá tartozó tagállamban vagy kétoldalú szociális egyezmény hatálya alá tartozó államban végzik és díjazásuk (járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíjuk) eléri a minimálbér harminc százalékát, vagyis 2024-ben a havi 80.040,- Ft-ot.

  • gazdasági társaság (társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselői),
  • alapítványok,
  • egyesületek, egyesületek szövetségei,
  • társasház közösségek,
  • köztestületek,
  • kamarák,
  • európai részvénytársaságok, egyesülések, európai gazdasági egyesülések, európai területi társulások,
  • vízgazdálkodási társulatok, erdőbirtokossági társulatok, egyéb állami gazdálkodó szervek, állami vállalatok,
  • egyes jogi személyek vállalatai, közös vállalatok,
  • vállalatcsoportok,
  • egyéni cégek,
  • szövetkezetek, lakásszövetkezetek, európai szövetkezetek,
  • a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezetei,
  • az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak tisztségviselői, vezető tisztségviselői, vagy e szervezetek felügyelőbizottságának tagjai,
  • a Kormány törvénnyel létrehozott javaslattevő, véleményező, tanácsadó testületének tagjai,
  • a Nemzeti Választási Bizottság választott és megbízott tagjai,
  • a helyi önkormányzati választásokon választott képviselő és tisztségviselők, és a társadalmi megbízatású polgármester.

12. Biztosítottnak minősül még az is, akire az európai közösségi szabályok szerint a magyar tb jogot kell alkalmazni

Erről részletesen az ellátás külföldön rovatunk Biztosítási kötelezettség az európai közösségi szabályok szerint címnél olvashat.

Az 1-10. pontban felsorolt jogviszonyok esetében az egészségbiztosítás valamennyi ellátására jogosító biztosítási jogviszony csak a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő személyek esetén állapítható meg.

Társadalombiztosítási szempontból kiegészítő tevékenységet folyatató személynek kizárólag az minősül, aki az 1-12. pontban meghatározott biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban kereső tevékenységét saját jogú nyugdíjasként folytatja, továbbá az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és egyéni vagy társas vállalkozónak vagy mezőgazdasági őstermelőnek minősül, akkor is ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátása szünetel.

A biztosítási jogviszony megszűnését követően jár még egészségügyi szolgáltatás?

A magyar közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónál az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a társadalombiztosítási szempontból belföldinek minősülő személyek részére a biztosítási jogviszony, illetve az alapul szolgáló jogosultsági feltételek megszűnését követően még meghatározott ideig fennáll, ez az ún. passzív jogon való jogosultság.

  • 45 nap, vagy annál hosszabb biztosítás esetén

Ha a belföldinek minősülő személy biztosítása (pl. munkaviszony) a megszűnését megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt, akkor az egészségügyi szolgáltatásra a biztosítás megszűnését követően további 45 napig jogosult lesz.

  • 45 napnál rövidebb biztosítás esetén

Ha a belföldinek minősülő személy biztosítása (pl. munkaviszony) a megszűnését megelőzően 45 napnál rövidebb volt, akkor az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság – a 45 napnál kevesebb, – azzal az időtartammal hosszabbodik meg, amennyi ideig a jogosultsági feltétel fennállt (pl. a 23 napig fennálló munkaviszony esetén 23 nappal).

  • Ha a rövidebb biztosítási idő előtti 30 napon belül volt 45 napnál hosszabb biztosítási idő

Ha a belföldinek minősülő személy biztosítása (pl. munkaviszony) a megszűnését megelőzően az utolsó biztosítás időtartama kevesebb 45 napnál, de előtte 30 napon belül volt 45 napnál hosszabb ideig fennálló biztosítás, akkor az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság további 45 napig marad fenn.

A biztosítás szünetelése esetén nem alkalmazhatók ezek a passzív jogosultságra vonatkozó szabályok.

Mikor szünetel a biztosítás?

A társadalombiztosítás ellátásait nem lehet igénybe venni, ha az alábbi élethelyzetek, körülmények – általában a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony szünetelése – következtében a biztosítási jogviszony szünetel:

1. Nincs munkavégzés

  • A fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha
    • a fizetés nélküli szabadság idejére csecsemőgondozási díjat, örökbefogadói díjat, gyermekgondozási díjat, gyermekgondozást segítő ellátást, vagy gyermeknevelési támogatást folyósítanak, vagy
    • a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe,
    • a fizetés nélküli szabadságot önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe.
  • Igazolatlan távollét időtartama alatt
  • Munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, kivéve, ha erre átlagkereset jár, vagy munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt.

Az 5., 8., 11. pontban felsorolt, egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyek biztosítása fennáll akkor is, ha táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesülnek, és ha az ellátások folyósítását közvetlenül megelőző napon biztosítottnak minősültek.

2. A büntetőeljárás során a személyes szabadságot korlátozó intézkedés idejére

Szünetel a biztosítási jogviszony a letartóztatás, szabadságvesztés tartama alatt is, kivéve, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették, továbbá, ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette.

3. Kamarai tagság, egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése idejére

Szünetel az ügyvéd, közjegyző, a szabadalmi ügyvivő biztosítása arra az időtartamra, amelyre kamarai tagságát szünetelteti, az egyéni vállalkozó biztosítása az egyéni vállalkozói tevékenysége szüneteltetése idejére (ide értve az egyéni vállalkozói tevékenységet főállású kisadózóként végzőt is), illetve az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet végző állatorvos tevékenységének szüneteltetése alatt.

4. Az 1-3. pontban nem említett eseteken kívül is előfordulhat szünetelés, ha jogszabály jogkövetkezményként a biztosítás szünetelését rendeli el.

Jogszabályok