Tartalom:

Milyen ellátásokkal segít a védőnő?
Hogyan vehetem igénybe a védőnői ellátást?
Milyen ellátást nyújt az iskola- és ifjúság-egészségügyi (iskolaorvosi) ellátás?
Ki jogosult igénybe venni az iskolaorvosi ellátást?
Hol és mikor vehetem igénybe az ellátást?
Milyen ellátást nyújt a mozgó szakorvosi szolgálat?
Milyen feltételek mellett vehetem igénybe a mozgó szakorvosi ellátást?
Hol és mikor vehetem igénybe a mozgó szakorvosi ellátást?
Kapcsolódó jogszabályok

Milyen ellátásokkal segít a védőnő?

A védőnő személyes és közösségi ellátást nyújt az egészségi állapot megőrzése, a betegségek megelőzése, korai felismerése, valamint egészségfejlesztés céljából a várandós anyák, a 19. életévet be nem töltött személyek, valamint a családtervezés időszakában lévők számára.

A védőnői ellátás olyan összetett ellátási forma, mely gondozási, tanácsadási feladatokat is magában foglal. A védőnők a következő feladatokat látják el:

 

  • család- és nővédelmi feladatok (pl.: családtervezéssel kapcsolatos tanácsadás, az anyaságra való felkészülés segítése, szűrővizsgálatok szervezésében való részvétel, illetve a szükséges képzettségi és technikai feltételek megléte esetén méhnyakszűrés);
  • várandós anyák gondozása (pl. kiállítja és kiadja a várandósgondozási könyvet, kiadja az anyasági támogatás igénybevételéhez szükséges igazolást, tájékoztatást nyújt a kötelező vizsgálatokról);
  • gyermekágyas időszakban segítségnyújtás és tanácsadás; gyermekágyas és szoptató anyák gondozása, különös tekintettel az anyatejjel táplálás ösztönzésére;
  • gyermekek gondozása:
    • újszülött kortól a tanulói jogviszony megkezdéséig: családlátogatás, tanácsadás, elvégzendő szűrővizsgálatok meglétének ellenőrzése, a gyermek fejlődésének nyomon követése, a védőoltások szervezése, nyilvántartása, jelentése;
    • óvodában a védőnői feladatok végzése, oktatási intézményekben a tanulók ellátása;
    • otthon gondozott tanköteles korú gyermekek gondozása;
  • családgondozás (pl: egészségi, mentális és környezeti veszélyeztetettség megelőzése, segítségnyújtás, soron kívüli családlátogatás, indokolt esetben a gyermekjóléti szolgálat/család- és gyermekjóléti központ és a háziorvos írásos értesítése, gyermekvédelmi eljárás kezdeményezése, tájékoztatás családtámogatásról, gyermek jogairól, a törvényes képviselő kötelezettségeiről; egyéni és közösségi egészségfejlesztési, egészségvédelmi programok tervezésében, szervezésében és megvalósításában való részvétel).

A védőnő feladatai a megelőző ellátások körében:

 

  • elsődleges megelőzésként az egészségi állapot javítására, a rizikótényezők elkerülésére, csökkentésére irányul (pl. figyelemfelhívás szűrésre),
  • másodlagos megelőzésként a rizikótényezők, az elváltozások, a megbetegedések korai felismerésére és jelzésére irányul,
  • harmadlagos megelőzésként a tartós megbetegedéssel vagy fogyatékkal élők, hátrányos helyzetben élő családok fokozott gondozására, egészségi állapotuk, szociális helyzetük és környezetük nyomon követésére, az elfogadható körülmények és életvitel kialakításában történő segítségnyújtásra irányul.

A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a gyermeket ellátó háziorvos, házi gyermekorvos és a területi védőnő egymással együttműködve egymást kölcsönösen írásban tájékoztatják a gyermek ellátásának megkezdéséről/befejezéséről, illetve külön a fokozott gondozást igénylő esetekről. A gyermeket ellátó háziorvos, házi gyermekorvos köteles haladéktalanul, de legkésőbb 72 órán belül írásban visszajelzést adni a gyermek ellátását végző területi védőnő számára a kötelező védőoltástól, vagy elmaradásának indokáról, illetve a szűrővizsgálatok során a területi védőnő által a háziorvos felé jelzett elváltozás kivizsgálásáról és eredményéről.

Hogyan vehetem igénybe a védőnői ellátást?

 

Elsődlegesen hangsúlyozni kívánjuk, hogy a védőnői ellátás nem választható szolgáltatás, annak igénybevétele kötelező.

A területi védőnők körzetek (ellátási terület) szerint végzik feladataikat, az ellátási területen lakóhellyel rendelkezők, illetve – írásbeli igény esetén – a körzetben életvitelszerűen tartózkodók részére. A védőnő köteles a gondozás lehetőségét felajánlani a körzetében életvitelszerűen tartózkodó, de nem a körzetben lakó, védőnői kompetenciába tartozó esetekben, és a gondozásba vétel elfogadását követően a bejelentett lakóhely szerint illetékes védőnőt értesíti a gondozásba vételről.

Területi védőnői ellátásban a várandós, gyermekágyas édesanyák, a 0-7 éves korosztályú gyermekek, az otthongondozott tanköteles korú gyermekek részesülhetnek.

Az iskolavédőnői ellátás a 3-18 éves korosztály, valamint 18 év feletti, középfokú nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő diákok számára biztosított.

A védőnők a védőnői tanácsadóban legalább heti 1 alkalommal, minimum 2 órában biztosítják a gondozottak ellátását, továbbá egyeztetés alapján a családok, gondozottak otthonában, a nevelési-oktatási intézményekben megállapított tanácsadási időben, esetenként közösségi programokon a meghirdetett időpontokban lehet az ellátást igénybe venni.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a várandós anya, a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen kiskorú gondozója és törvényes képviselője köteles a védőnővel a feladatai ellátása során együttműködni. Ha a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen kiskorú törvényes képviselője nem gondoskodik a kiskorúnak a védőnő feladatkörébe tartozó szűrővizsgálaton való megjelenéséről, valamint a védőnő feladatkörébe tartozó szolgáltatások igénybevételéről, a védőnő kezdeményezésére az egészségügyi államigazgatási szerv határozattal intézkedik, amit a gyámhatóságnak valamint a család- és gyermekjóléti központnak is megküld.

 

Figyelemmel arra, hogy a védőnő megválasztására lehetőség nincsen, ha a védőnői szolgáltatás igénybevétele során összeférhetetlenség áll fenn, a várandós nő, a gyermek törvényes képviselője, illetve a területi védőnő kérheti, hogy a kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala a területi védőnő helyett másik védőnőt jelöljön ki.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a nem Magyarország területén élő várandós anya és a kiskorú gondozója, törvényes képviselője akkor mentesül a védőnővel való együttműködési kötelezettség alól, ha a várandós anya a saját, kiskorú gyermek esetén a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt írásban értesítik arról, hogy külföldön élnek. A bejelentés alapján a jegyző tájékoztatja a védőnőt.

Milyen ellátást nyújt az iskola- és ifjúság-egészségügyi (iskolaorvosi) ellátás?

Az iskolaorvosi ellátás a tanulók részére az óvodában, illetve iskolában személyes és közösségi ellátást nyújtó szolgáltatás az egészségi állapotuk megőrzése, a betegségek megelőzése, korai felismerése, valamint egészségfejlesztés céljából. Az iskola-egészségügyi ellátás iskolaorvos és védőnő együttes szolgáltatásából áll, amelyet fogorvos és fogászati asszisztens közreműködésével látnak el.

Az iskolaorvosi ellátás többek közt a gyermekek, tanulók teljes fizikális szűrővizsgálata, egészségi állapotának vizsgálata, követése, (szakmai) alkalmassági vizsgálatok elvégzése, egészségfejlesztés, pályaválasztási tanácsadás, gyógytestneveléssel, sporttal kapcsolatos iskola-egészségügyi feladatok ellátása, egészségnevelés, környezet-egészségügyi feladatok ellátása, a hátrányos helyzetű tanulók kiemelt gondozása céljából.

Az iskolaorvosi ellátáshoz tartoznak a különböző közegészségügyi és járványügyi feladatok (pl. iskolai életkorhoz kötött és kampányoltások, járványügyi intézkedések, intézményi étkeztetés ellenőrzése, stb) és az elsősegélynyújtás (az iskolában bekövetkező balesetek, sérülések, akut megbetegedések elsődleges ellátása, majd a tanuló háziorvoshoz vagy egyéb intézménybe irányítása) is.

Ki jogosult igénybe venni az iskolaorvosi ellátást?

Iskolaorvosi ellátásban a tanulói jogviszony megkezdésétől 18 éves korig, valamint 18 év feletti, középfokú nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő diákok részesülhetnek.

Hol és mikor vehetem igénybe az ellátást?

Az iskolaorvosi ellátást a nevelési-oktatási intézményekben működő orvosi szobában, az ott meghatározott rendelési időben lehet igénybe venni.

Milyen ellátást nyújt a mozgó szakorvosi szolgálat?

A mozgó szakorvosi szolgálat a finanszírozási szerződéssel rendelkező települések gyermekkorú és női lakosai részére biztosít gyermekgyógyászati, illetve nőgyógyászati szakorvosi ellátást az adott településen meghatározott orvosi rendelőben. Arról, hogy mely településeken működik mozgó szakorvosi szolgálat itt tájékozódhat.

Milyen feltételek mellett vehetem igénybe a mozgó szakorvosi ellátást?

Felhívjuk a figyelmet, hogy a TAJ-kártyáját, valamint – a 14 éven felüliek esetén – a személyazonosságot igazoló okmányát (mint például a személyazonosító igazolvány) vigye magával, hiszen csak azok előzetes bemutatásával vehető igénybe az ellátás. Javasoljuk, hogy TAJ-kártyát akkor is vigye magával, amennyiben tároló elemmel rendelkező állandó személyazonosító igazolvánnyal (e-kártya) rendelkezik, mert annak TAJ igazolására való felhasználhatósága az egyes intézményeknél rendelkezésére álló technikai feltételektől függ.

Hol és mikor vehetem igénybe a mozgó szakorvosi ellátást?

Az adott településen erre kijelölt orvosi rendelőben, az ott meghatározott rendelési időben vehető igénybe a mozgó szakorvosi ellátás. A rendelési időre vonatkozó információkat a háziorvosi rendelőben kaphat.

Kapcsolódó jogszabályok