Az (e)-TAJ

Tartalom:

Társadalombiztosítási Azonosító Jel (a továbbiakban: TAJ)

Mi a TAJ?
Hogyan képezzük a TAJ-t?
Ki jogosult a TAJ szám kezelésére?
Ki jogosult a A TAJ szám továbbítására?
Melyek a TAJ-hoz kapcsolódó adatkezelés alapelvei?
Hogyan történik az adatkezelés és adattovábbítás kiemelt biztonsági kockázatú személyek vonatkozásában?

Mi az összerendelési nyilvántartás?

Hogyan történik a rendszeres adatátadás a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból?

Hogyan történik az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő személy azonosítása?

Mi az e-TAJ koncepciója?

Az összerendelési nyilvántartás egyszerűsítése
Az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő személy azonosítási eljárásának egyszerűsítése
Csatlakozás a Nemzeti Egységes Kártya(a továbbiakban: NEK) rendszerhez

Hogyan valósul meg az e-TAJ az e-kártya bevezetésével?

Jogszabályok

Társadalombiztosítási Azonosító Jel (a továbbiakban: TAJ)

Mi a TAJ?

A TAJ az egészségügyi, a szociális és a társadalombiztosítási, valamint a magánnyugdíj rendszerrel kapcsolatos nyilvántartások azonosító kódja.

A TAJ személyes adat, mivel az érintettel közvetlenül kapcsolatba hozható, továbbá a TAJ alapján az érintett ténylegesen azonosítható, illetve annak lehetősége fennáll. A bírói gyakorlat értelmében a TAJ szám akkor is személyes adat, amennyiben azt nem egy egészségügyi dolgozó vagy akár a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK) által foglalkoztatott személy ismeri meg.

A TAJ különleges adat továbbá abban a vonatkozásban, ha az adott azonosító számhoz egészségi állapotra vonatkozó személyes adat kapcsolódik.

A TAJ nemzeti adatvagyon, figyelemmel arra, hogy a közfeladatot ellátó szervek által kezelt közérdekű adatok, személyes adatok és közérdekből nyilvános adatok összessége.

A személyes adat minőség mindaddig fennáll, amíg a TAJ kapcsolata az érintettel helyreállítható, tehát ha az adatkezelő rendelkezik azokkal a technikai feltételekkel, amelyek a helyreállításhoz szükségesek.

Hogyan képezzük a TAJ-t?

A TAJ egy kilenc számjegyből álló szám, amelyben az első nyolc számjegy egy folyamatosan kiadott egyszerű sorszám, amely mindig az előző, utoljára kiadott sorszámból egy hozzáadásával keletkezik. A kilencedik számjegy ellenőrző kód, melynek képzési algoritmusa jogszabályi szinten került rögzítésre.

A TAJ azonosító kód képzésére jogszabály alapján a Magyar Államkincstár jogosult.

A TAJ nyilvántartás, mint egészségbiztosítási nyilvántartás közhitelesen tartalmazza a TAJ-t, az ahhoz kapcsolódó személyek személyes és lakcímadatait, a Belügyminisztérium által generált, az adatfrissítéshez szükséges kapcsolati kódot, a TAJ állapotához fűződő ismérveket (pl. érvényesség), kódokat, dátumokat. Hivatkozott nyilvántartás tekintetében a TAJ elsődleges információforrásnak (adatnak) minősül.

A TAJ számot igazoló hatósági igazolványt (a továbbiakban: TAJ kártya) az egészségbiztosítási feladatkörében eljáró kormányhivatal (az ügyfél lakóhelye/tartózkodási helye szerinti kormányhivatal) állítja ki és juttatja el az érintett részére.

A TAJ kártya az alábbi adatokat tartalmazza:

családi és utónév,
születési családi és utónév,
születési hely, idő,
anyja neve,
TAJ szám,
a hatósági bizonyítvány kiállításának időpontja.

Az előbbiek szerinti hatósági igazolvánnyal esik egy tekintet alá a külön törvény szerint kiállított, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot is igazoló okirat.

Fentiekről a TAJ kártya kiadásáról és igényléséről szóló tájékoztatóban található bővebb felvilágosítás.

Ki jogosult a TAJ szám kezelésére?

A TAJ számot az alábbiakban meghatározott célból a következő szervek kezelhetik:

	cél	kezelésre feljogosított szerv
1.	a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvényben (a továbbiakban: Szaz. tv.) meghatározott nyilvántartások, járulékok levonása, bevallása, befizetése, behajtása, a társadalombiztosítási szervek által folyósított pénzbeli ellátásokra való jogosultság, azok kifizetése, illetve ellenőrzése, valamint a kifizetett ellátások visszatérítése, megtérítése	társadalombiztosítási szerv; társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató; külön jogszabályban (1997. évi LXXXI. törvény, 1997. évi LXXXII. törvény, 1997. évi LXXXIII törvény, 2011. évi CXCI. törvény, 2010. évi LXXV. törvény, 2011. évi CXCI. törvény, 2019. évi CXXII. törvény) előírt adatszolgáltatásra, adatkezelésére kötelezett szerv (foglalkoztató, polgár és intézmény); Kormányzati Ügyféltájékoztató Központ
2.	egészségügyi szolgáltatás teljesítésének és igénybevételének ellenőrzése, baleseti megtérítési eljárások ellenőrzése	társadalombiztosítási szerv Egészségbiztosítási Alap működtetéséért felelős minisztérium (EMMI)
3.	alap- és szakellátással, a gondozóhálózati ellátással, a vérellátással és a mentéssel kapcsolatban, továbbá a közegészségügyi- járványügyi érdekből végzett feladatával összefüggésben	egészségügyi ellátóhálózat szerve
4.	a szakellátással kapcsolatos feladatának ellátása céljából	szociális intézmény
5.	közegészségügyi-járványügyi, valamint jogszabályban meghatározott szociális feladata ellátása érdekében	egészségügyi államigazgatási szerv
6.	szociális, gyermekvédelmi ellátás megállapításával és folyósításával, valamint a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások, ellátások biztosításával összefüggésben	szociális, gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatás szerve; szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény vezetője
7.	munkanélküli ellátással, a foglalkoztatást elősegítő támogatással és munkaerő-piaci szolgáltatással kapcsolatos, valamint a foglalkoztatottakkal összefüggő, jogszabályban meghatározott egyéb tevékenysége, valamint ellenőrzési eljárása során	munkaügyi igazgatás szerve
8.	munkaügyi adatszolgáltatási tevékenysége körében	munkaügyi adatszolgáltatásra kötelezett foglalkoztató
9.	fogvatartott egészségügyi szolgáltatásra jogosultsága keletkezésével, megszűnésével összefüggő adatszolgáltatás, illetve a fogvatartott nem büntetés-végrehajtási egészségügyi intézményben való ellátása érdekében	fogva tartó szerv
10.	az önkormányzatokat és a nem állami humánszolgáltatókat megillető normatív hozzájárulásokkal, támogatásokkal, továbbá a lakástámogatásokkal kapcsolatos feladatai teljesítéséhez, valamint a családtámogatások és a bányászati keresetkiegészítések ügyében eljáró szerv a családtámogatási ellátásokkal és a bányászati keresetkiegészítéssel kapcsolatos feladatai teljesítéséhez, az ellátások megállapításával, a jogszerű igénybevétel ellenőrzésével és a jogosulatlanul igénybe vett összeg visszakövetelésével összefüggésben	Magyar Államkincstár
11.	az eljáró szerv a családtámogatási ellátások, a fogyatékossági támogatás, a vakok személyi járadéka, a bányászati keresetkiegészítés megállapításával és ellenőrzésével, a jogosulatlanul igénybe vett összeg visszakövetelésével, nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során, továbbá a nagycsaládos gázdíjkedvezmény megállapításával, érvényesítésével és a jogszerű igénybevétel ellenőrzésével összefüggésben	Magyar Államkincstár, járási hivatal családtámogatási kifizetőhely
12.	helyi önkormányzatokat megillető, a központi költségvetésből származó források igénybevételének és elszámolásának szabályszerűsége megállapításához, valamint a nem állami intézmények fenntartói részére folyósított humánszolgáltatások normatív támogatási előirányzataival kapcsolatos adatszolgáltatási, folyósítási és ellenőrzési feladatai ellátása érdekében	Magyar Államkincstár
13.	törvényben meghatározott hadkiegészítési és érdekvédelmi feladatai ellátásához	Magyar Honvédség
14.	szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 20/C. §-a, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 139. § (2) bekezdése szerinti feladata teljesítésével	Magyar Államkincstár
15.	az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) működtetője az EESZT útján történt adatkezelések jogszerűségének ellenőrzése, az érintett tájékoztatása és az EESZT szolgáltatásai működtetése céljából	Országos Kórházi Főigazgatóság
16.	elektronikus önrendelkezési nyilvántartást vezető szerv az érintettek önrendelkezési nyilatkozatainak érvényesítése és nyilvántartása céljából	Országos Kórházi Főigazgatóság
17.	elektronikus betegségregiszterek kapcsolati kódjának képzése és nyilvántartása céljából	betegségregisztert vezető
18.	az oktatási hivatal oktatással kapcsolatos hatáskörei gyakorlásához, a nemzetgazdasági szintű tervezéshez, az oktatásban részt vevők jogainak gyakorlásához és kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges feladatainak ellátásával összefüggésben	Oktatási Hivatal
19.	családtámogatási ellátások megállapításával és ellenőrzésével, a jogosulatlanul igénybe vett összeg visszakövetelésével és a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésével összefüggésben	családtámogatási kifizetőhely
20.	családtámogatási kifizetőhely	Központi Statisztikai Hivatal
21.	a TAJ-szám képzésével és nyilvántartásával kapcsolatos feladatok ellátása céljából	Magyar Államkincstár
22.	a biztosítási kötelezettség megállapításával, a bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettséggel, a járulék bevallásával, megfizetésével, e kötelezettségek megsértésével kapcsolatos jogkövetkezmények megállapításával, végrehajtásával kapcsolatos hatósági ügyben és egyéb nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítésével összefüggésben	Nemzeti Adó és Vámhivatal
23.	az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 16/A. §-ában meghatározott, Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartás vezetése során a sugárterhelésnek kitett munkavállalók egészségügyi nyomon követéséhez	az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 16/A. §-ában meghatározott, Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartás vezetése során a sugárterhelésnek kitett munkavállalók egészségügyi nyomon követéséhez
24.	a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 5. § f) pontjában meghatározott adómentesség megállapítása, valamint a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 14/A. §-a és 26/A. §-a szerinti adófelfüggesztés iránt benyújtott kérelem elbírálása és az adózással kapcsolatos nyilvántartás vezetése során	az önkormányzati adóhatóság
25.	a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerbe történő adatszolgáltatás érdekében	a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerbe történő adatszolgáltatás érdekében

Ki jogosult a TAJ szám továbbítására?

A TAJ számot az alábbiakban részletezett célokból az alábbi szervek továbbíthatják:

	kik között	adatovábbítás célja
1.	társadalombiztosítási szervek és az Egészségbiztosítási Alap működtetéséért felelős minisztérium (EMMI) egymás között, valamint a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató, illetve a fenti táblázat 1. sorában meghatározott külön jogszabályban előírt adatszolgáltatásra, -kezelésre kötelezett szerv (foglalkoztató, polgár és intézmény) a társadalombiztosítási szerv részére	törvényekben meghatározott nyilvántartások, a járulékok bevallásával és egyéb követelések befizetésével, behajtásával, a társadalombiztosítási szervek által folyósított pénzbeli ellátásra való jogosultsággal, annak kifizetésével, illetve ellenőrzésével kapcsolatos feladata teljesítése, továbbá az egészségügyi szolgáltatás teljesítésének, igénybevételének ellenőrzése és az ellenőrzés koordinációja céljából
2.	egészségbiztosítási szerv az egészségügyi ellátóhálózat szervei részére	feladatkörükben, külön törvényben meghatározott esetben
3.	egészségügyi ellátóhálózat szerve, a társadalombiztosítási szervnek	egészségügyi szolgáltatás teljesítésének és igénybevételének ellenőrzése céljából
4.	egészségügyi ellátóhálózat szervei egymás között	alap- és szakellátással, a gondozóhálózati ellátással, a vérellátással, valamint a mentésüggyel kapcsolatban, továbbá közegészségügyi-járványügyi feladataikkal összefüggésben
5.	egészségügyi államigazgatási szervek egymás között	közegészségügyi-járványügyi feladataikkal összefüggésben
6.	egészségügyi ellátóhálózat szerve, az egészségügyi államigazgatási szerv részére	közegészségügyi-járványügyi feladatokkal összefüggésben
7.	egészségügyi ellátóhálózat szerve, a szociális igazgatás szerve, valamint a szociális intézmény vezetője részére	szociális ellátás megállapításával összefüggésben
8.	szociális igazgatás szervei, a szociális intézmények vezetői egymás között, továbbá az állami foglalkoztatási szerv, a szociális igazgatás szerve, valamint a szociális intézmény vezetője részére	szociális ellátás megállapításával és folyósításával összefüggésben
9.	munkaügyi igazgatás szerve	munkanélküli ellátással, foglalkoztatást elősegítő támogatással és munkaerő-piaci szolgáltatással kapcsolatos tevékenysége, valamint ellenőrzési eljárása során, továbbá a munkaügyi adatszolgáltatásra kötelezett munkáltató, e tevékenységével összefüggésben
10.	fogva tartó szervek egymás között, továbbá az egészségügyi ellátó hálózat szervének	a fogvatartott egészségügyi szolgáltatásra jogosultságának keletkezésével, megszűnésével összefüggő adatszolgáltatása, illetve a fogvatartott nem büntetés-végrehajtási egészségügyi intézményben való ellátása érdekében
11.	Magyar Államkincstár	a kincstár az önkormányzatokat és a nem állami humánszolgáltatókat megillető normatív hozzájárulásokkal, támogatásokkal, továbbá a lakástámogatásokkal kapcsolatos feladatai teljesítéséhez, valamint a családtámogatások és a bányászati keresetkiegészítések ügyében eljáró szerv a családtámogatási ellátásokkal és a bányászati keresetkiegészítéssel kapcsolatos feladatai teljesítéséhez, az ellátások megállapításával, a jogszerű igénybevétel ellenőrzésével és a jogosulatlanul igénybe vett összeg visszakövetelésével összefüggésben; továbbá a 1996. évi XX. törvény 21. § (7a) bekezdésben meghatározott feladatai teljesítéséhez
12.	Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve, valamint a katonai igazgatás területi szervei	törvényben meghatározott hadkiegészítési és érdekvédelmi feladataik ellátásához
13	a családtámogatási kifizetőhely és a családtámogatások, a fogyatékossági támogatás és a bányászati keresetkiegészítés ügyében eljáró szerv	a hatáskörébe tartozó ellátásokkal összefüggő feladatainak teljesítéséhez
14.	az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott szerv vagy személy részére	a tanulói-, hallgatói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából
15.	Nemzeti Adó- és Vámhivatal az állami foglalkoztatási szerv, az egészségbiztosítási szerv, a rehabilitációs hatóság és a központi nyugdíjbiztosítási szerv részére	álláskeresési támogatások megállapítása és ellenőrzése, egészségbiztosítási ellátások ellenőrzése, illetve nyugdíjjogosultság és nyugdíj megállapítás céljából

A TAJ kezelésére, valamint továbbítására feljogosított szerv kérésére a polgár – személyazonosságának hitelt érdemlő igazolása mellett – TAJ számát köteles megismerhetővé tenni.

Melyek a TAJ-hoz kapcsolódó adatkezelés alapelvei?

Cél: a TAJ kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie.
Alkalmasság: a TAJ csak akkor kezelhető, ha az adatkezelési cél eléréséhez elengedhetetlen és alkalmas.
Szükséges mérték és idő: a TAJ csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető.

Hogyan történik az adatkezelés és adattovábbítás kiemelt biztonsági kockázatú személyek vonatkozásában?

A büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény 21. § (1) bekezdésében foglaltak értelmében a Tanúvédelmi Szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) megkeresésére az adatkezelő szerv köteles az érintett személyes adatait a Szolgálat által meghatározott körben zárolni és az adatszolgáltatást megtagadni. Az adatszolgáltatás - a Szolgálat engedélyével és annak közreműködésével - nyomós közérdek érvényesítése érdekében teljesíthető.
A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény értelmében a rendőrség a titkos információgyűjtés, valamint a leplezett eszközök alkalmazása során a saját személyi állománya, a vele titkosan együttműködő személy védelme céljából, illetve a rendőri jelleg leplezése érdekében, valamint a fedőokirat és a fedőintézmény védelme érdekében a közhiteles nyilvántartásokba valótlan adatot (ún. fedőadatot) jegyeztethet be. A fedőadatokat törölni kell, ha arra a továbbiakban már nincs szükség.

A biztonsági követelmények érvényesítése érdekében a társadalombiztosítási, egészségügyi, adóelszámolási, költségvetési, pénzügyi, statisztikai adatszolgáltatással, a maradandó irat védelme érdekében végzett levéltári ellenőrzéssel, valamint a speciális működési költségek körébe tartozó valutafelhasználással kapcsolatos eljárási szabályokat - a törvényi előírások keretei között - a rendőrség és a tárgykör szerint illetékes szervezetek külön megállapodásban rögzíthetik.

Mi az összerendelési nyilvántartás?

Az összerendelési nyilvántartás olyan központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás, amelynek célja a törvényben meghatározott egyes azonosító kódok és azonosító adatok kezelésére feljogosított nyilvántartások együttműködési képességének biztosítása, az azonosítóhoz tartozó titkosított kapcsolati kódon alapuló adatcsere útján.

A természetes személyek összerendelési nyilvántartását a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő Belügyminisztérium vezeti.

Az összerendelési nyilvántartásban az alábbi azonosítók alapján képzett összerendelési kapcsolati kódok titkosított változatát (a továbbiakban: titkosított összerendelési kapcsolati kód) kell tárolni:

személyi azonosító,
központi idegenrendészeti nyilvántartási azonosító,
TAJ szám,
adóazonosító jel,
a kártya formátumú, állandó és ideiglenes személyazonosító igazolvány (a továbbiakban együtt: személyazonosító igazolvány) okmányszáma,
útlevél okmányszáma,
kártya formátumú vezetői engedély okmányszáma,
az ügyfél ügyintézési rendelkezésének nyilvántartási azonosítója,
a Kormány által kötelezően nyújtandó elektronikus azonosítási szolgáltatáshoz kapcsolódó egyedi azonosító,
a személyre szabott ügyintézési felület szolgáltatáshoz kapcsolódó azonosító,
az ügyfél ügyintézési rendelkezésének nyilvántartási azonosítója,
az elektronikus ügyintézést igénybe vevő, külföldön élő természetes személyek személyi nyilvántartásának nyilvántartási azonosítója,
oktatási azonosító szám,
a fővárosi és megyei kormányhivatal által a természetes személy ügyfelek tekintetében képzett belső technikai azonosító,
a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló törvény szerinti aláírásminta-nyilvántartásban alkalmazott kapcsolati kód,
az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által megállapított FELIR azonosító szám.

Az összerendelési nyilvántartásból csak előzetesen regisztrált szervezetek számára, kizárólag automatizált interfész útján, a jogosultságuk ellenőrzését követően, a jogosultságuknak megfelelő adatokra vonatkozóan szolgáltatható adat.

A természetes személyek összerendelési nyilvántartásában szereplő azonosítót képző adatkezelő – így a TAJ azonosító vonatkozásában a Magyar Államkincstár – köteles összerendelési nyilvántartási kapcsolati kódot képezni, és azt az összerendelési nyilvántartást vezető szerv részére átadni. Ezen kapcsolati kód, csak a kódot képező szerv által visszafejthető. A kapcsolati kód képzésének szabályait az adatkezelő szerv maga határozza meg.

A társadalombiztosítási azonosító jelet tartalmazó hatósági nyilvántartást vezető szerv a hozzá beérkezett adatszolgáltatást követően a hatósági igazolványra való jogosultság megszüntetéséről értesíti az összerendelési nyilvántartást vezető szervet.

Az összerendelési nyilvántartásból az összerendelési bejegyzést az alábbi megszüntetési okokhoz tartozó változás dátumától számított 15 év elteltével kell törölni (fizikai törlés):

a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó természetes személy külföldre távozása, elhalálozása (ideértve a holtnak nyilvánítást és a halál tényének bírói megállapítását), a 100 évesnél idősebb külföldön élő magyar állampolgár a nyilvántartásból korhatár miatt történő kikerülése, a letelepedett, menekült, oltalmazott e jogállásának megszűnése, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy engedélyének visszavonása, illetve a magyar állampolgárság visszavonása,
a központi idegenrendészeti nyilvántartás hatálya alá tartozó külföldi természetes személy tartózkodási jogcímének megszűnése,
elektronikus ügyintézést igénybevevő, külföldön élő természetes személyek személyi nyilvántartásából történő fizikai törlés.

Az összerendelési nyilvántartásban tárolt kapcsolati kód lecserélését az azonosító szerinti nyilvántartás vagy az összerendelési nyilvántartás vezetője kezdeményezheti. Az azonosító szerinti nyilvántartás adatkezelője a kapcsolati kód állományát legalább félévente köteles cserélni. A titkosított összerendelési kapcsolatikód-állományt soron kívül cserélni kell, ha az összerendelési nyilvántartás vagy a korábban felsorolt azonosítók szerinti nyilvántartások működtetése során az összerendelési kapcsolatikód-állományt érintő biztonsági esemény – azaz nem kívánt vagy nem várt egyedi esemény vagy eseménysorozat, amely az elektronikus információs rendszerben kedvezőtlen változást vagy egy előzőleg ismeretlen helyzetet idéz elő, és amelynek hatására az elektronikus információs rendszer által hordozott információ bizalmassága, sértetlensége, hitelessége, funkcionalitása vagy rendelkezésre állása elvész, illetve megsérül – következett be.

A természetes személyek összerendelési nyilvántartásából a természetes személyt az alábbi esetekben törölni kell:

halála,
magyar állampolgárságának megszűnése,
nem magyar állampolgár magyarországi tartózkodási státuszának megszűnése

esetén, az erre vonatkozó tény közhiteles nyilvántartásába történő bejegyzését követő öt éven belül törölni kell.

Hogyan történik a rendszeres adatátadás a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból?

A TAJ rendszer legfontosabb adatforrása a Személy- és Lakcím Nyilvántartási Rendszer. A nyilvántartási rendszer adatai alapján a Belügyminisztérium - kapcsolati kód alkalmazásával - köteles rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni a társadalombiztosítási szerv részére az egészségbiztosítási nyilvántartásában szereplő polgár családi és utónevének, nemének, állampolgárságának, születési nevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, családi állapotának, nyilvántartásba történő bekerülés okának, nyilvántartásból való kikerülés okának, lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról, azok időpontjáról. az érintett elhalálozásáról, a külföldön történő letelepedésről, nyilvántartási jogcíméről és annak változásáról.

A Belügyminisztérium által átadott nyilvántartási adatok tartalmazzák a polgárok 7 természetes azonosító adatát, vagyis a születési vezetéknevet, születési első utónevet, anyja vezetéknevét, anyja első utónevét, születési helyet, születés idejét, nemet, illetve az azokban bekövetkezett változásokat.

Az adattulajdonos személyeket a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK) az adatszolgáltatás során a Belügyminisztérium általa képzett, kizárólag a NEAK-kal fennálló kapcsolatra használható ún. kapcsolati kóddal határozza meg. A NEAK a kapcsolati kód vagy a 7 természetes azonosító alapján azonosítja a személyeket, illetve az adataikban bekövetkezett változásokról készült adatszolgáltatást.

A Belügyminisztériumtól hetente kapott, a változásokat tartalmazó frissítésen túl a NEAK úgynevezett szinkront is kérhet. Ebben az esetben a NEAK a kapcsolati azonosítót küldi el, válaszként visszakapja a személy adatait. Ha a TAJ rendszerbe rögzített személyre vonatkozóan a Belügyminisztérium nem szolgáltatott adatot, a NEAK kérheti a kapcsolati kódot. A Belügyminisztérium mindkét esetben megadja a személy teljes adatsorát.

Hogyan történik az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő személyazonosítása?

A hatályos jogszabályok alapján az egészségügyi szolgáltatások igénybe vételénél a beteg – amennyiben ezt egészségi állapota lehetővé teszi – köteles személyes adatait hitelt érdemlően igazolni. A jelenlegi gyakorlatban ez úgy valósul meg, hogy a biztosítottnak a TAJ kártya felmutatása mellett személyazonosságát annak igazolására alkalmas arcképes hatósági igazolvánnyal is igazolnia kell.

Az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele esetén a személyazonosság igazolása mellett szükséges az ellátásra való jogosultság igazolása is, amelyről az ellátásra való jogosultság igazolásáról szóló tájékoztatóban (Lakosságnak/Ellátás Magyarországon/Jogosultság az ellátásra/Ellátásra jogosultság igazolása) található bővebb felvilágosítás.

Mi az e-TAJ koncepciója?

Az e-TAJ rendszer kiépítésével kapcsolatban alapvetően az alábbi célok kerültek megfogalmazásra:

az összerendelési nyilvántartás egyszerűsítése: az informatikai eszközök egymás közötti kommunikációjának egyszerűsítésére, így az informatikai rendszerek egyszerű, kontrollált összekapcsolhatóságának biztosítása útján;
az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő személy azonosítási eljárásának leegyszerűsítése: figyelemmel arra, hogy a sürgősség esetén is biztosítani kell az ellátást, ugyanakkor a betegeknél ilyen esetben sokszor nincs a TAJ kártya. Ezen probléma megoldását jelentené, ha az azonosítás az összerendelési nyilvántartás segítségével is megtörténhetne;
Csatlakozás a NEK rendszerhez: a törvényi előírásoknak megfelelően a Nemzeti Egységes Kártyarendszer (a továbbiakban: NEK) egészségügyi ellátáson belüli alkalmazásának feltételrendszerének megteremtése. A NEK célja, hogy az egyes elektronikus kártya (igazolvány, okmány, közokirat, stb.) kibocsátók és kártyaelfogadók (pl.: állam, önkormányzatok, közlekedési vállalatok, egyéb szolgáltatók és gazdasági szereplők) az állam által szabályozott és ellenőrzött rendszerhez, azaz a NEK-hez történő csatlakozással, kompatibilis egységes és szabványosított kártyatechnológia alkalmazásával, magas fokú biztonságot nyújtó gyártási, kibocsátási, logisztikai és működési rendszerben, központilag kezelt és hitelesített (közhiteles) megszemélyesítő adatok felhasználásával létrehozott elektronikus kártyák alapján nyújtsák szolgáltatásaikat.

Hogyan valósul meg az e-TAJ az e-kártya bevezetésével?

Az e-kártyához a bevezetéskor az alábbi három közvetlen szolgáltatás kapcsolódik:

eID (e- azonosítás): ügyintézés egyetlen okmány használatával, amely lényege, hogy a közigazgatási rendszerek felé történő személyazonosság igazolásával hitelesíti a személyt;
eSIGN (e-aláírás): kérelemre ezen kártyafunkció révén lehetővé válik elektronikus dokumentum természetes személy általi, belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 910/2014/EU rendeletnek megfelelő minősített elektronikus aláírása, teljes bizonyító erejű magánokirat elektronikus elkészítése;
ePASS (elektronikus úti okmány): komfortosabbá teszi a magyar állampolgárok európai utazásait az elektronikus úti okmány funkciók használatával azáltal, hogy minden olyan határátlépésnél felhasználható, ahol a schengeni, vagy más államközi egyezmények által szabályozott hozzáférési jogosultsággal rendelkező rendszerek, tehát pl. zsilipkapus beléptető rendszerek üzemelnek. Ez a funkció nem kiváltja az útlevelet, hanem annak a biztonsági szintjére emeli a személyazonosító igazolványt.

Az e-kártya elektronikusan tartalmazza a TAJ-t azonban nem célja a TAJ kártya megszüntetése. Az e-kártya ugyanis felmenő rendszerben kerül az állampolgárokhoz, ráadásul több olyan eset is elképzelhető, amikor a – jellemzően kiskorú – állampolgár társadalombiztosítási jelre való jogosultságát igazolni kell, azonban még nem rendelkezik személyazonosító igazolvánnyal.

Javasoljuk továbbá, hogy egészségügyi ellátás igénybevétele alkalmával a TAJ-kártyát akkor is vigye magával, amennyiben tároló elemmel rendelkező e-kártyával rendelkezik, mert annak TAJ igazolására való felhasználhatósága az egyes intézményeknél rendelkezésére álló technikai feltételektől függ.